Témához kapcsolódó további információk és szakrendelések az alábbi gomb kattintásával elérhetőek:
A vesék működése kritikus szerepet játszik az emberi test egészségi állapotában, mivel a vesék folyamatosan szűrik a vért, eltávolítják a felesleges salakanyagokat és fenntartják a szervezet folyadék- és elektrolit-egyensúlyát. Az egyik legfontosabb laboratóriumi mérőszám, amely segít a vesefunkció felmérésében, a glomerulus filtrációs ráta (GFR). Az eGFR, vagyis a becsült GFR egy képlet alapján számított érték, amely lehetővé teszi az orvosok számára, hogy megítéljék a vesék szűrési kapacitását. Az eGFR laborvizsgálat elengedhetetlen eszköz a vesebetegségek diagnosztizálásában és nyomon követésében, különösen olyan betegségek esetében, mint a krónikus vesebetegség (CKD) vagy a cukorbetegség okozta vesekárosodás.
Az Újbuda Medical Center, amely Budapest 11. kerületében található, fejlett laboratóriumi módszereket alkalmaz az eGFR értékének meghatározására, hogy a páciensek pontos és megbízható eredményeket kapjanak vesefunkciójuk állapotáról. Ebben az átfogó útmutatóban részletesen ismertetjük az eGFR jelentőségét, a laborvizsgálat menetét, és bemutatjuk, milyen egészségügyi problémákra deríthet fényt a vizsgálat.
Mi az az eGFR (Becsült Glomerulus Filtrációs Ráta)?
Az eGFR a vesék szűrési kapacitását jelző mutató, amely azt méri, hogy a vesék hány milliliter vért képesek megszűrni egy perc alatt. A pontos GFR mérése időigényes és összetett eljárás, amely speciális anyagok beadását és többszöri vérvételt igényel. Az eGFR ezzel szemben egy egyszerűsített módszer, amely egy vérvizsgálat során mért kreatininszint alapján becsüli meg a vesefunkciót.
A kreatinin egy olyan melléktermék, amely az izmok működése során keletkezik, és a vesék választják ki a szervezetből. A vér kreatininszintjének vizsgálata fontos információt ad arról, hogy a vesék mennyire hatékonyan szűrik a vért. Az eGFR számításába beépítik a beteg életkorát, nemét és néha etnikai hovatartozását is, mivel ezek a tényezők befolyásolhatják a kreatininszintet és a vesefunkciót.
Az eGFR normál értéke fiatal, egészséges felnőttek esetében általában 90 ml/perc/1,73 m² felett van. Az életkor előrehaladtával ez az érték természetes módon csökken, de a jelentős eltérések súlyos vesebetegségeket jelezhetnek, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek.
Miért fontos az eGFR laborvizsgálat?
Az eGFR vizsgálat elengedhetetlen eszköz a vesefunkció pontos felmérésére. Ez az érték lehetővé teszi az orvosok számára, hogy felismerjék a vesebetegségek korai jeleit, még azelőtt, hogy a beteg tüneteket tapasztalna. A krónikus vesebetegség (CKD) például gyakran évekig észrevétlen marad, és csak akkor okoz tüneteket, amikor a veseműködés jelentősen romlik. Az eGFR rendszeres mérése segíthet a betegség időbeni felismerésében, lehetővé téve a kezelést és a vesekárosodás lassítását.
Krónikus vesebetegség (CKD) felismerése és osztályozása
A krónikus vesebetegség az egyik leggyakoribb oka az alacsony eGFR értékeknek. A CKD lassan romló állapot, amely során a vesék fokozatosan elveszítik szűrési kapacitásukat. Az eGFR érték alapján az orvosok képesek meghatározni a CKD stádiumait, ami segít a betegség súlyosságának felmérésében és a megfelelő kezelési terv kialakításában.
Vesebetegségek monitorozása és kezelése
Az eGFR rendszeres mérése elengedhetetlen azok számára, akik már diagnosztizált vesebetegségben szenvednek. A vesefunkció fokozatos romlásának nyomon követése segít az orvosoknak felmérni, hogyan reagál a beteg a kezelésre, és szükség esetén módosítani a kezelési tervet.
Cukorbetegség okozta vesekárosodás felderítése
A diabetes mellitus a krónikus vesebetegség egyik leggyakoribb oka. A cukorbetegség miatt megemelkedett vércukorszint károsíthatja a veséket, és diabéteszes nephropathiát okozhat. Az eGFR vizsgálat segíthet a vesefunkció időbeni romlásának felismerésében, így a cukorbetegek számára rendszeres eGFR mérés javasolt a szövődmények elkerülése érdekében.
Magas vérnyomás miatti vesekárosodás felismerése
A magas vérnyomás szintén a vesebetegségek egyik fő oka, mivel a megnövekedett nyomás a veséken keresztüláramló vér mennyiségét befolyásolja. Az eGFR segítségével az orvosok fel tudják mérni, hogy a magas vérnyomás milyen hatással van a vesefunkcióra, és szükség esetén megfelelő kezelést javasolnak a vesék védelme érdekében.
Mikor javasolt az eGFR laborvizsgálat?
Az eGFR laborvizsgálat számos esetben javasolt, különösen, ha felmerül a veseműködés romlásának gyanúja.
Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy mely esetekben érdemes elvégezni az eGFR vizsgálatot:
Krónikus vesebetegség gyanúja esetén
Amennyiben a páciens tüneteket tapasztal, mint például lábdagadás, fáradtság, gyakori vizelés, hát- vagy derékfájdalom, illetve sötét vagy habos vizelet, az orvos eGFR vizsgálatot rendelhet el a veseműködés felmérésére.
Cukorbetegség vagy magas vérnyomás fennállása esetén
A cukorbetegség és a magas vérnyomás fokozott kockázatot jelent a vesekárosodásra, ezért ezekben az esetekben az eGFR rendszeres mérése javasolt, hogy időben felismerhető legyen a vesefunkció csökkenése.
Gyógyszeres kezelés előtt
Bizonyos gyógyszerek, például nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), antibiotikumok vagy rákkezelésre használt gyógyszerek károsíthatják a veséket. Az orvosok gyakran kérnek eGFR vizsgálatot, hogy ellenőrizzék, a beteg veséi képesek-e megfelelően kiválasztani a gyógyszereket.
Vesetranszplantáció után
A vesetranszplantáción átesett betegeknél az eGFR rendszeres mérése szükséges, hogy az orvosok felmérjék az új vese működését, és időben észleljék a kilökődés vagy egyéb komplikációk jeleit.
Hogyan történik az eGFR laborvizsgálat?
Az eGFR laborvizsgálat egy egyszerű vérvételre épül, amely során a szérum kreatininszintjét mérik. Ezután a kreatininszint, a beteg életkora, neme és néha az etnikai hovatartozás alapján számítják ki a becsült GFR értéket.
Lépések a vizsgálathoz:
- Vérvétel: A páciens karjából egy kis mennyiségű vért vesznek, amelyet laboratóriumban elemeznek. A vérvizsgálat során meghatározzák a szérum kreatininszintjét, amely a vesefunkció kulcsfontosságú mutatója.
- eGFR kiszámítása: Az orvosok különböző képleteket használnak az eGFR kiszámításához, figyelembe véve a kreatininszintet, az életkort, a nemet és egyéb tényezőket.
- Eredmények értékelése: Az eGFR értéke alapján az orvos meghatározza, hogy a páciens vesefunkciója normális-e, vagy romlás tapasztalható. Az alacsony eGFR értékek vesebetegségre utalhatnak, és további vizsgálatok szükségesek lehetnek a probléma okának kiderítésére.
Mit jelent az alacsony eGFR?
Az alacsony eGFR értékek azt jelzik, hogy a vesék szűrési kapacitása csökkent. Ez számos tényező következménye lehet, többek között krónikus vesebetegség, cukorbetegség, magas vérnyomás vagy vesekárosodás.
Az alacsony eGFR jelentősége a vesebetegség súlyosságától függ, és a következő kategóriákra osztható:
- GFR 60–89 ml/perc/1,73 m²: Enyhe csökkenés a vesefunkcióban.
- GFR 30–59 ml/perc/1,73 m²: Közepes mértékű vesefunkció-csökkenés, krónikus vesebetegség esetén jellemző.
- GFR 15–29 ml/perc/1,73 m²: Súlyos vesekárosodás, a beteg dialízisre szorulhat.
- GFR < 15 ml/perc/1,73 m²: Végstádiumú vesebetegség, amely dialízist vagy vesetranszplantációt igényel.
Magas eGFR értékek
Magas eGFR értékek ritkán fordulnak elő, de lehetségesek, különösen akkor, ha a vesék túlságosan aktívak, például terhesség alatt. Általában a magas eGFR nem jelez komoly problémát, de az orvos további vizsgálatokat is javasolhat, ha egyéb tünetek is fennállnak.
Mikor forduljon az Újbuda Medical Centerhez eGFR laborvizsgálat miatt?
Az Újbuda Medical Center fejlett laboratóriumi módszerekkel végzi az eGFR laborvizsgálatokat, amelyek segítenek felmérni a vesefunkciót és időben felismerni a problémákat. Ha Ön vesebetegségre gyanakszik, vagy cukorbetegségben vagy magas vérnyomásban szenved, az eGFR mérésével pontos képet kaphat veséi állapotáról.
Foglaljon időpontot még ma az Újbuda Medical Center eGFR laborvizsgálatára! Hívjon minket a +36-1-550-7-550 telefonszámon vagy foglaljon időpontot online, hogy mielőbb választ kapjon egészségi állapotával kapcsolatban.
