Isiász

Sántító járás, csípőre szorított kéz, görnyedt tartás, rogyadozó térd – ezek az isiász leglátványosabb tünetei. Az ülőideg gyulladás nem csak fájdalommal jár: ha kezeletlenül hagyjuk, akkor hosszabb távon komoly mozgáskorlátozottsághoz vezethet. Ezt a betegséget sajnos ma is sokan az idősek bajának tartják, pedig az ülőidegzsába egyre fiatalabb korban támad – ma már azt is tudjuk, hogy civilizációs betegségről beszélhetünk. Mit kell tudnunk róla?

Az isiász okai és kialakulása

Az isiász, vagyis ülőideg a szervezetünk egyik leghosszabb idege. Végigfut a lábszárunk külső oldala mentén és a fenéken át egészen a hát közepéig tart. Ezért van, hogy az isiász tüneteit sokszor nagyon nehéz felismerni. Van, akinek fájdalom jelentkezik a térde, sőt, akár a bokája környéként, de a bajt nem az ízületek túlterhelődése, hanem az ülőideg bántalma, becsípődése, gyulladása okozza.

 

Az isiász nagyon sok arcát tudja mutatni: van, aki enyhe bizsergést vagy erősebb tűszúrásokat érez a végtagban, másnak a dereka vagy valamelyik farpofája fáj, megint másnak az érintett oldalon rogyadozik, remeg a lába. A változatos tünetek oka az, hogy az isiász hátterében rengeteg dolog húzódhat meg.

 

Vannak, akik genetikailag hajlamosak az ülőidegzsábára. Náluk általában szűk az alsó gerinccsatorna, esetleg rejtett nyitott gerinccel rendelkeznek, enyhe (akár eleinte ki sem mutatható) csípőficamuk van, vagy valamilyen, általában a medence környékét érintő csontfejlődési rendellenességtől szenvednek. 

 

Korábban azt gondoltuk: az ülőideg-gyulladás csak az időseket érintheti, mára azonban egyre többen fiatalon, akár huszonéves korukban is szembesülnek ezzel a bántalommal. Ez azért van, mert az ülő életmód, a sok vezetés, a számítógép előtt végzett munka nagyon megterheli ezt a testszakaszt. Helytelen üléskor az ülőideg nyomódik, ingerlődik. A további tényezők, mint a mozgáshiány és a túlsúly pedig még inkább rontanak a helyzeten. 

 

Sokszor alakul ki isiász olyan betegeknél is, akiknek a szervezetében már alapvetően jelen van valamilyen gyulladás. Hajlamosító tényezők lehetnek a kezeletlen cukorbetegség, az autoimmun rendellenességek, de akár még a fogászati problémák is. 

 

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az isiász lelki okait sem. Az ülőideg gyulladás gyakran jelentkezik azoknál, akik kiégéssel küzdenek, szoronganak, depressziósak. Ezek az állapotok alapvetően kedveznek a gyulladásos folyamatok kialakulásának, illetve lehetnek olyan hiányállapotok tünetei is, amelyek a mozgatóidegek működésével is összefüggenek. Ezért fordulhat elő például az, hogy a fáradtság és lehangoltság ellen szedett magnézium tabletták végül az isiász tüneteit is enyhítik egyes betegeknél. 

 

Az isiász tünetei

Az isiász elsődleges tünete a fájdalom. Vannak betegek, akiknél az isiász erőteljes derékfájással kezdődik, másoknál a farpofák környékén, a csípőben, térdben vagy akár a bokában jelentkezik szúró vagy zsibbadó érzés. Az egyik legjellegzetesebb ülőideg zsábára utaló jel az ún Lasegue-tünet: ha a beteg a hátán fekszik és valaki más (legtöbbször az orvos) megemeli a kinyújtott lábát, a beteg a erős fájdalmat érez az ágyékában. 

 

Vannak, akiknél az isiász egyik napról a másikra jelentkezik és rendkívül erős fájdalommal jár. A derékfájáson túl a kellemetlenségek általában a test egyik oldalán, a fenékben, csípőben, térdben, bokában is megjelenik. Az érzés sokszor annyira kínzó, hogy a beteg az adott oldalt mozdítani, terhelni sem tudja – szélsőséges esetben akár arra is szükség lehet, hogy mentőt hívjanak hozzá. 

 

Más betegeknél az isiász enyhébb, lassabban kialakuló módon jelentkezik, például apró, tűszúrás szerű érzetekkel a láb egyik oldalán, esetleg térdfájdalommal, bokafájdalommal. A fájdalom pihenés vagy átmozgatás hatására csillapodik, de ha a beteg többet ül, akkor rosszabbodik az állapot. 

 

Gyakran megtörténik az is, hogy a fájdalom miatt a beteg csak féloldalasan, sántítva tud járni, emiatt hosszú távon kényszertartás alakul ki, amely tovább ronthat bizonyos, már meglévő mozgásszervi problémákat.

 

Hogyan diagnosztizálható az isiász?

Az isiász általában jól diagnosztizálható már csak a beteg kikérdezésével is. Mivel a tünetek elég jól körülhatárolhatók, sokszor akár a háziorvos is megállapíthatja az isiász gyanúját – ekkor megfelelő fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő szerekkel, illetve vitaminpótlással, pihenéssel, életmódváltással csökkenthetők a tünetek. 

Ha a betegség nem egyértelműen felismerhető érdemes időpontot kérni MR-vizsgálatra. Az MR képet ad az izmok, csontok, ízületek állapotáról, így ezzel a képalkotó módszerrel felismerhető például az, hogy ízületi fájdalom vagy ülőideg zsába okozza-e a csípő vagy térd fájdalmát, illetve van-e más betegség, például gerinc- vagy porckorongsérv a betegség hátterében. 

Egy másik, nagyobb pontos isiász diagnosztikai módszer az elektromiográfia. Ennek a vizsgálatnak a során az izmokba apró elektródákat vezetnek és megmérik a nyugalmi és a mozgásban lévő állapot közötti vezetési különbségeket. Ez a módszer egy kis fájdalommal járhat, viszont pontosan képes megmutatni, fennáll valamilyen idegkárosodás. 

 

Az isiász kezelési módszerei

Az isiász kezelése szempontjából fontos tisztázni, hogy akut vagy krónikus isiászról van-e szó. Az akut isiász esetében általában hirtelen fellépő, erős fájdalomról és gyulladásról beszélhetünk, Ebben az esetben legtöbbször erősek a tünetek, ezért azonnali gyógyszeres kezelése, injekcióra, infúzióra lehet szükség. 

Súlyos vagy hirtelen megjelenő isiász esetén a kezelés három összetevőből áll. Először is csillapítani kell a fájdalmat, így a beteg képes pihenni, átmozgatni a területet, megszabadulni a járulékos kellemetlenségtől, például a kényszertartás miatti izommerevségtől. A gyulladás csökkentésére általában szteroidot és antibiotikumot alkalmaznak. Ezeket a gyógyszereket sokszor injekcióban illetve infúzióban adagolják, hogy minél előbb hatásosak legyenek. Ezek kiegészítéseként a beteg sokszor különböző izomlazítókat is kap, hogy a rossz pozcióban rögzült testrészeket ki lehessen mozgatni, csökkenteni az ülőideget érő nyomást. 

 

A krónikus isiász tünetei legtöbbször enyhébbek. Ilyenkor reumatológiai szakorvosi vizsgálatra van szükség, hogy meg lehessen állapítani, mi okozza az ülőideg gyulladást és hogyan indulhat meg az isiász kezelése. 

A szakorvos ilyen esetben is elrendelhet gyógyszeres vizsgálatot, de krónikus esetben a fizikoterápia és az isiász torna is fontos részei a gyógyulási folyamatnak. A visszatérő idegzsába megelőzésében nagy szerepet játszhat az isiász torna, illetve az általános gyógytorna, amely az izmokat erősítve és nyújtva segít a tartásproblémák kiküszöbölésében és az ülőideg terhelésének enyhítésében.

 

Az isiász kezelése házilag is lehetséges, amennyiben enyhébb esetről van szó. A pihenés, nyújtás javíthatja a beteg állapotát is komfortérzetét. A különböző vény nélkül szedhető, általában diclofenac tartalmú készítmények segítik a fájdalom csillapítását, illetve a gyulladás csökkentését. Az úszás és a gyógyfürdők látogatása krónikus isiász esetén segíthet fenntartani a tünetmentes állapotot.

 

Tippek és tanácsok az isiász megelőzésére

• Az isiász megelőzésére az egyik legjobb módszer a mozgás. Érdemes gerinckímélő, de teljes testet átmozgató sportot választani. Segíthet az úszás, a kerékpározás, a rendszeres torna is, de van, akinél a korcsolyázás vagy az evezés hoznak pozitív eredményt. Mozgáskor ügyelni kell arra, hogy megfelelően készítsük elő a testet a terhelésre. Bemelegítés során fordítsunk figyelmet a medence és a farizmok melegítésére is!

 

• Az ideális testsúly elérése is nagyon fontos, legyen szó az isiász megelőzéséről vagy kezeléséről. A helyes táplálkozás nemcsak a testtömeget tartja karban, de a gyulladásos folyamatok kivédésében is hasznos lehet.

 

• A munkahelyi környezetünket úgy alakítsuk ki, hogy megfelelő gerinctartással tudjunk ülni, valamint a se lefelé, se felfelé hajtva ne kelljen tartanunk a fejünket, miközben a képernyőt nézzük. Igyekezzünk egyenesen ülni, kerüljük a keresztbe tett és felhúzott lábakat és minden 30 percben mozgassuk át tagjainkat.

 

GYIK – Gyakran ismételt kérdések az isiászról

Meddig tart az isiász?
Attól függően, hogy mi váltja ki a tüneteket és hogyan zajlik az isiász kezelése, nagyon változtatos lehet, hogy meddig tart az isiász és mikor lélegezhet fel a beteg teljesen. Ha nincs szó súlyos esetről, a fájdalmak pihenés és átmozgatás hatására jelentősen csillapodnak és hamarosan akár teljesen megszűnnek. Komolyabb a baj, ha fájdalomcsillapító bevétele után a tünetek nem enyhülnek vagy hamar visszatérnek. Ilyen esetben azonnal orvoshoz kell fordulni., 

 

Mikor kell mindenképpen orvoshoz menni isiásszal?
Erős, hirtelen fellépő mozgáskorlátozottságot okozó fájdalom esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha a beteg szállítás közben, például az autóban ülve is erős fájdalmat érez, érdemes mentőt hívni. Tegyünk ugyanígy, ha az isiászos tünetek mellett hányás, láz, eszméletvesztés jelentkezik. 

Szintén fontos felkeresni a reumatológus szakorvos, ha bármikor zsibbadást tapasztalunk, “lusta láb” érzetünk van. Ne halogassuk a kivizsgálást akkor sem, ha az isiász csak enyhe tüneteket okoz, de sűrűn visszatér és zavaróan hat az életmódunkra. 

 

Az isiász ma már gyakori, de szerencsére jól kezelhető betegség. Ne várja meg a súlyosabb tüneteket! Kérjen időpontot és derítsük ki együtt, mi húzódik a zavaró fájdalmak hátterében!

 

 

Témához kapcsolódó további információk és szakrendelések az alábbi gombok kattintásával elérhetőek: