Angina pectoris: Minden, amit tudni kell róla

Az angina pectoris gyakori és figyelmeztető jellegű szívprobléma, amely során a mellkasi nyomás vagy fájdalom azt jelzi, hogy a szív nem kap elegendő oxigént. Ez az állapot különösen terhelés vagy stressz hatására jelentkezik, és súlyos szívbetegségek korai tünete is lehet. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, mi is az angina pectoris, milyen okok állhatnak a hátterében, hogyan ismerhetők fel a tünetei, és milyen diagnosztikai, kezelési és megelőzési lehetőségek állnak rendelkezésre a szív egészségének megőrzésére.

 

Angina pectoris jelentése

Az angina pectoris egy orvosi kifejezés, amely a mellkasi fájdalmat vagy diszkomfortot jelenti. Ez az állapot akkor alakul ki, amikor a szív koszorúerei szűkültek vagy elzáródtak, ami miatt a szív nem kap elegendő oxigént a megfelelő működéshez. Az angina pectoris leggyakrabban fizikai megterhelés vagy stressz hatására jelentkezik, mivel ezek az állapotok növelik a szív oxigénigényét, amelyet a beszűkült erek nem tudnak kielégíteni. Az angina pectoris nem betegség önmagában, hanem egy figyelmeztető jelzés, hogy a szív oxigénellátása nem megfelelő, és a koszorúér-betegség egyik első tünete lehet.

 

Angina pectoris tünetei

Az angina pectoris tünetei változatosak lehetnek, de az alábbiak a legjellemzőbbek:

• Mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés: Ez a tünet a leggyakoribb, és leginkább a mellkas közepén vagy bal oldalán jelentkezik. A fájdalom éles, szorító, nyomó vagy égő érzésként írható le, amely gyakran a bal karba, nyakba, vállba, állkapocsba vagy hátba is kisugározhat.

• Légszomj: Az érintett személy légszomjat érezhet, amely általában a fájdalommal egy időben jelentkezik, különösen fizikai terhelés vagy érzelmi stressz hatására. A légszomj gyakran nehézlégzésként tapasztalható, és pihenésre enyhülhet.

• Verejtékezés: Gyakran hirtelen izzadás jelentkezik, amit hideg verejtékezésként is leírnak. Az izzadás sokszor a fájdalommal egyidejűleg jelenik meg, és a stressz vagy a szív fokozott terhelésére adott reakció lehet.

• Gyengeség és kimerültség: A betegek gyakran általános gyengeségről és kimerültségről számolnak be, ami megnehezítheti a mindennapi tevékenységeket. Ez különösen idősebb vagy már meglévő szívproblémákkal küzdő betegek esetében jellemző.

• Hányinger: A mellkasi fájdalom mellett gyakran fellépő tünet a hányinger, amelynek oka a szív csökkent oxigénellátása vagy a stresszre adott testi reakció lehet.

• Szédülés: Az angina tüneteként sokan szédülésről vagy egyensúlyvesztésről számolnak be, különösen hirtelen vérnyomáscsökkenés vagy oxigénhiány esetén.

• Szorongás érzése: A fájdalom és légszomj hatására sokan szorongásról vagy pánikérzetről számolnak be, amelyet a szívrohamtól való félelem vagy a testi tünetek váltanak ki.

Ezek a tünetek általában rövid ideig tartanak, és fizikai aktivitás vagy érzelmi stressz hatására jelentkeznek. A pihenés, illetve a nitroglicerin alkalmazása gyakran enyhíti a panaszokat. Fontos megjegyezni, hogy az angina pectoris tünetei hasonlíthatnak más szív- és érrendszeri problémákhoz, ezért a pontos diagnózis érdekében orvosi vizsgálatra van szükség. Ha Önnél is hasonló tünetek jelentkeznek, ne habozzon orvoshoz fordulni! Budapesten, a 11. kerületben, az Újbuda Medical Centerben várjuk Önt, hogy szakértőink segítségével megfelelő ellátásban részesüljön.

 

Angina pectoris okai

Az angina pectoris leggyakoribb oka a koszorúerek szűkülete, amelyet általában ateroszklerózis, vagyis az erek falának megkeményedése és beszűkülése okoz. Az ateroszklerózis során az erek belső falán zsírlerakódások, úgynevezett plakkok alakulnak ki, amelyek akadályozzák a vér áramlását. Ennek következtében csökken a szív oxigénellátása, különösen akkor, amikor a szív oxigénigénye megnövekszik, például fizikai megterhelés vagy stressz hatására. A plakkok felhalmozódása idővel egyre súlyosabb szűkületeket okozhat, amely végül teljes elzáródáshoz is vezethet.

Az angina pectoris kialakulásában szerepet játszhatnak különböző kockázati tényezők is, mint például:

• Magas vérnyomás: A magas vérnyomás fokozza az erek falára nehezedő nyomást, ami hosszú távon károsíthatja az ereket és elősegítheti az ateroszklerózis kialakulását.

• Magas koleszterinszint: A magas LDL-koleszterinszint elősegíti a plakkok képződését az erekben, ami az angina pectoris egyik fő oka.

• Dohányzás: A dohányzás károsítja az erek belső falát, ami megkönnyíti a plakkok kialakulását és növeli az érelmeszesedés kockázatát.

• Cukorbetegség: A magas vércukorszint káros hatással van az erekre, és növeli az ateroszklerózis kialakulásának esélyét.

• Elhízás: Az elhízás növeli a szív terhelését, és számos egyéb kockázati tényezővel, például magas vérnyomással és cukorbetegséggel is összefügg.

• Stressz: Az állandó stressz növeli a szív oxigénigényét, és hozzájárulhat az angina pectoris kialakulásához.

Az életmódbeli tényezők, mint a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a túlzott alkoholfogyasztás szintén növelhetik az angina pectoris kockázatát. Az angina pectoris tehát nemcsak az érfalak állapotának romlásából eredhet, hanem számos egyéb tényező együttes hatására is kialakulhat, amelyek mind hozzájárulnak a szív oxigénellátásának csökkenéséhez.

Angina pectoris diagnosztizálása

Az angina pectoris diagnosztizálása során a cél a mellkasi fájdalom okának azonosítása, valamint a hasonló tüneteket kiváltó, nem szíveredetű megbetegedések kizárása. A diagnózis alapját a beteg beszámolója képezi, amely részletezi a fájdalom megjelenésének körülményeit és jellegzetességeit. Ezen információk alapján az orvos megkezdi a szükséges vizsgálatokat, amelyek közé tartozik a laboratóriumi vizsgálat, a mellkas röntgenfelvétele, a 12 elvezetéses EKG, a szív ultrahangos vizsgálata (echokardiográfia), a terheléses EKG, valamint szükség esetén izotópos szívvizsgálat vagy koronária CT. Amennyiben a nem invazív vizsgálatok koszorúér-betegségre utalnak, katéteres úton végzett koszorúérfestést, úgynevezett koronária-angiográfiát is elvégezhetnek, amely nemcsak diagnosztikai célokat szolgál, hanem szükség esetén gyógyító beavatkozásra is lehetőséget nyújt. 

A pontos diagnózis kulcsfontosságú annak érdekében, hogy az orvos a legmegfelelőbb terápiás tervet dolgozza ki a beteg számára, és csökkentse a súlyos szívproblémák, például a szívinfarktus kockázatát. Nálunk, az Újbuda Medical Centerben szakértő csapatunk gondoskodik arról, hogy a pácienseink a legkorszerűbb diagnosztikai és kezelési eljárásokban részesüljenek, biztosítva ezzel az egészségük hosszú távú megőrzését.

 

Angina pectoris kezelése

Az angina pectoris kezelése az állapot súlyosságától és az érintett beteg egyéni egészségi állapotától függ. A kezelés célja a szív oxigénellátásának javítása, a tünetek enyhítése és a szövődmények megelőzése. Az alábbi kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre:

Gyógyszeres kezelés 

A gyógyszeres kezelés célja a mellkasi fájdalom enyhítése és az angina kiváltó okainak kezelése. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartozik a nitroglicerin, amely gyorsan tágítja a koszorúereket, ezáltal csökkentve a mellkasi fájdalmat. Hosszú távú kezelésként bétablokkolókat, kalciumcsatorna-blokkolókat, ACE-gátlókat és sztatinokat alkalmazhatnak. A bétablokkolók csökkentik a szív munkaterhelését, míg a kalciumcsatorna-blokkolók segítenek az erek tágításában és a vérnyomás csökkentésében. Az ACE-gátlók szintén a vérnyomás csökkentésében segítenek, míg a sztatinok a koleszterinszint csökkentésére szolgálnak.

Életmódbeli változtatások 

Az angina pectoris kezelésének fontos része az életmódbeli változtatások bevezetése. A dohányzás abbahagyása, az egészséges étrend követése, a rendszeres testmozgás, valamint a stresszkezelési technikák alkalmazása mind hozzájárulnak a szív egészségének javításához és az angina pectoris tüneteinek csökkentéséhez. A testsúlykontroll és a megfelelő vércukorszint fenntartása szintén kulcsfontosságú a betegség kezelésében.

Invazív beavatkozások 

Súlyos esetekben, amikor a gyógyszeres kezelés és az életmódbeli változtatások nem hoznak megfelelő eredményt, invazív beavatkozásokra lehet szükség. Az egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás a koszorúér-tágítás, amely során egy katéter segítségével tágítják ki a beszűkült koszorúeret, majd egy stentet helyeznek be, hogy az ér nyitva maradjon. Egy másik lehetőség a bypass műtét, amely során egy egészséges ér segítségével megkerülik az elzáródott vagy beszűkült koszorúeret, így helyreállítva a szív megfelelő vérellátását. Mindkét eljárás célja a szív oxigénellátásának javítása és a mellkasi fájdalom enyhítése.

Az angina pectoris kezelése összetett folyamat, amely magában foglalja a gyógyszeres kezelést, az életmódbeli változtatásokat, valamint szükség esetén az invazív beavatkozásokat. A megfelelő kezelés kiválasztása az orvos és a beteg közötti szoros együttműködésen alapul, és célja a tünetek enyhítése, a szív oxigénellátásának javítása, valamint a szívproblémák megelőzése.

 

Angina pectoris szövődményei

Az angina pectoris megfelelő kezelésének elmaradása súlyos szövődmények kialakulásához vezethet, amelyek jelentős hatással lehetnek a beteg életminőségére és egészségére. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb szövődményeket:

• Szívinfarktus: Az angina pectoris egyik legsúlyosabb szövődménye a szívinfarktus, amely akkor következik be, amikor a koszorúér teljesen elzáródik, és a szívizom nem kap elegendő oxigént. Ez az állapot sürgős orvosi ellátást igényel, mivel a szívizom károsodása gyorsan bekövetkezhet, és akár életveszélyes is lehet.

• Szívelégtelenség: Ha a szív tartósan nem kap elegendő oxigént, a szívizom meggyengülhet, ami szívelégtelenséghez vezethet. A szívelégtelenség azt jelenti, hogy a szív nem képes megfelelően pumpálni a vért a testbe, ami légszomjat, fáradtságot és folyadékfelhalmozódást okozhat.

• Szívritmuszavarok: Az angina pectoris következtében kialakuló szívizomkárosodás szívritmuszavarokhoz vezethet, amelyek befolyásolják a szív normális elektromos aktivitását. A súlyos szívritmuszavarok, mint például a kamrafibrilláció, életveszélyesek lehetnek, és azonnali beavatkozást igényelnek.

• Szívmegállás: A kezeletlen angina pectoris szívmegálláshoz is vezethet, amely azonnali újraélesztést igénylő, életveszélyes állapot.

A szövődmények megelőzése érdekében fontos, hogy az angina pectoris tüneteit időben felismerjék és megfelelően kezeljék. A korai diagnózis és a szívre ható kockázati tényezők hatékony kezelése csökkentheti a súlyos következmények kialakulásának esélyét.

Angina pectoris megelőzése

Az angina pectoris megelőzéséhez alapvető az egészséges életmód kialakítása. A dohányzás abbahagyása, az egészséges étrend követése és a rendszeres testmozgás mind hozzájárulhatnak a szív egészségének megőrzéséhez és a szívkoszorúér-betegségek kockázatának csökkentéséhez. Az egészséges testsúly fenntartása, a vérnyomás és koleszterinszint rendszeres ellenőrzése szintén kulcsfontosságú. A stresszkezelési technikák, mint például a relaxációs gyakorlatok, a jóga vagy a meditáció segíthetnek csökkenteni a szívre ható terhelést. Az alkoholfogyasztás mérséklése és a magas cukortartalmú ételek elkerülése szintén hasznos lehet az angina megelőzésében. Az egészséges életmód fenntartásával jelentősen csökkenthető az angina pectoris kialakulásának esélye és a szövődmények kockázata.

 

Foglaljon időpontot kardiológiai vizsgálatra!

Az angina pectoris tünetei komoly figyelmet igényelnek! Ne halogassa a vizsgálatot, hiszen az időben történő kezelés jelentősen csökkentheti a súlyos szívproblémák, például a szívinfarktus kockázatát. Az Újbuda Medical Centerben, Budapest 11.kerületében a fehérvári úton szakértő kardiológusaink várják Önt, hogy korszerű eszközökkel és alapos szaktudással segítsenek a legmegfelelőbb terápiás terv kidolgozásában. Foglaljon időpontot kardiológiai szakrendelésünkre kényelmesen, online: Budapest kardiológia időpontfoglalás. 

 

 

Témához kapcsolódó további információk és szakrendelések az alábbi gomb kattintásával elérhetőek: