Angina Pectoris

Az angina pectoris egy olyan állapot, amely a szívizom elégtelen vérellátása következtében jelentkező mellkasi fájdalommal jár. Ezt a fájdalmat gyakran leírásokban "szúró mellkasi fájdalomként" említik, amely a szegycsont mögött érezhető. Az angina pectoris a koszorúér-betegségek egyik leggyakoribb előjeleként ismeretes, amely súlyos szívbetegségeket, például szívizom elhalást is okozhat. A betegség a szívizom oxigénhiányának következménye, amely általában fizikai terhelés, stressz vagy a szív véráramának megváltozása miatt alakul ki.

 

Az angina pectoris a szívbetegségekkel kapcsolatos kockázatok és következmények kiemelésére szolgál, hiszen a jelenség nem csupán kellemetlen, hanem komoly egészségügyi problémákat is jelezhet. A szívizom elhalásának megelőzése érdekében fontos, hogy tisztában legyünk a betegség jeleivel, okokkal és kezelési lehetőségekkel. 

Az Angina Pectoris oka

Az angina pectoris legfőbb oka a koszorúerek állapotának romlása, amely a szív vérellátásának csökkenését eredményezi. A koszorúerek szűkülése és görcsös összehúzódása következtében a szívizom nem kap elegendő oxigént, ami mellkasi fájdalmat okoz. Az angina pectoris kiváltó okai sokfélék lehetnek, és a leggyakoribbak közé tartoznak:

 

1. Koszorúérbetegség

A koszorúérbetegség a leggyakoribb oka az angina pectorisnak. A betegség a koszorúerek belső falának megvastagodásával és az érelmeszesedés következtében alakul ki, amely a véráramlás csökkenéséhez vezet. A koleszterin és más zsírok felhalmozódása a vérerek falán plakkot képez, amely szűkíti a koszorúereket.

 

2. Érzelmi stressz

Az érzelmi stressz jelentős szerepet játszhat az angina pectoris kialakulásában. Szorongás, izgalom vagy feszültség esetén a szervezet adrenalin szintje megemelkedik, ami növeli a szívizom oxigénigényét. Ha a koszorúerek szűkítettek, a szív nem kap elegendő oxigént, ami anginás rohamot okozhat.

 

3. Fizikai megterhelés

A fizikai aktivitás, különösen a hirtelen vagy intenzív terhelés, szintén okozhat anginás fájdalmat. Ilyen esetekben a szív igényei gyorsan megnövekednek, míg a koszorúerek nem képesek azonnal kielégíteni a fokozott oxigénigényt.

 

4. Dohányzás

A dohányzás jelentős kockázati tényező a szívbetegségek és az angina pectoris szempontjából. A dohányzás csökkenti a vér oxigénszintjét, és fokozza az érelmeszesedés folyamatát, ami szűkíti a koszorúereket.

 

5. Magas vérnyomás

A magas vérnyomás (hipertónia) károsíthatja a koszorúerek falát, ezáltal hozzájárulva a szűkület kialakulásához. A megnövekedett vérnyomás miatt a szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy pumpálja a vért, ami tovább fokozza az oxigénhiányt.

 

6. Koleszterin és lipid szintek

A magas koleszterinszint (különösen az LDL-koleszterin) és a megemelkedett trigliceridszint hozzájárulhat az érelmeszesedéshez és a koszorúerek szűküléséhez, ami anginás rohamokat okozhat.

 

7. Diabétesz

A cukorbetegség a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezője, mivel a magas vércukorszint károsíthatja a vérerek falát és csökkentheti a koszorúerek rugalmasságát.

 

8. Családi hajlam

A családi anamnézis is befolyásolja az angina pectoris kialakulásának kockázatát. Ha a családban előfordultak szívbetegségek, a kockázat jelentősen megnövekedhet.

 

9. Életkor és nemi különbségek

Az angina pectoris gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik, különösen a 45 évnél idősebb férfiaknál és a 55 évnél idősebb nőknél. A menopauza után a nők esetében a szívbetegségek kockázata is nő.

 

Tünetek

A betegség leggyakoribb tünetei közé tartozik a mellkasi fájdalom, amely különböző intenzitású lehet, és gyakran sugárzik a karokba, a hátba vagy az állkapocsba.

 

Mellkasi fájdalom

Az angina pectoris legjellemzőbb tünete a mellkasi fájdalom. A fájdalom általában a szegycsont mögött, a bal mellkasfélben, vagy a bal karban, nyakban és állban érezhető. A fájdalom lehet nyomásérzet, szúró érzés vagy égő fájdalom, amely fizikális megterhelés vagy stressz hatására fokozódik.

A fájdalom hossza változó, általában 5-15 percig tart, és pihenés vagy nitroglicerin bevétele után csökken. Fontos megjegyezni, hogy a fájdalom intenzitása nem mindig arányos a betegség súlyosságával; néha a fájdalom erősebb lehet, mint amire számítanánk.

 

Fájdalom kisugárzás

A mellkasi fájdalom sugározhat a bal karba, a nyakba, a hátba vagy az állba. A sugárzó fájdalom segíthet az angina pectoris diagnózisában, mivel a sugárzás jellege és helye általában eltér a gyomor vagy a tüdő problémáitól.

 

Fulladásérzet

Sokan tapasztalnak légszomjat angina pectoris esetén, különösen fizikai terhelés során. A légszomj a szív oxigénhiányának következménye lehet, és fokozza a szorongást, ami tovább rontja a helyzetet.

 

Szédülés és gyengeség

Az angina pectoris rohamok során sokan szédülést vagy gyengeséget tapasztalnak, különösen, ha a fájdalom intenzív. Ezek a tünetek általában a szív oxigénellátásának csökkenésével függenek össze, és figyelmeztethetnek arra, hogy a szervezet nem kap elegendő vért.

 

Szorongás és pánikérzés

A mellkasi fájdalom és a légszomj fokozhatja a szorongást, amely gyakran együtt jár az angina pectoris rohamokkal. A pánikrohamok esetén a beteg úgy érzi, hogy megfullad, vagy hogy komoly problémával küzd, ami tovább fokozza a szorongást.

 

Angina Pectoris típusai

Az angina pectoris két fő típusa van: stabil és instabil angina, emellett megkülönböztetünk egy harmadik típust is, a prinzmetal anginat. Ezek a típusok különböző okokból és különböző tünetekkel jelentkeznek.

 

1. Stabil Angina

A stabil angina a leggyakoribb forma, amely általában előre látható és meghatározott mintázattal rendelkezik. A stabil angina rohamai fizikai aktivitás, stressz vagy erős érzelmek hatására jelentkeznek, és általában 5-15 percig tartanak. A pihenés vagy a nitroglicerin bevitele általában gyorsan enyhíti a fájdalmat. A stabil angina általában nem jelent komoly veszélyt, azonban fontos figyelemmel kísérni a tüneteket és kezelni az alapvető okokat.

 

2. Instabil Angina

Az instabil angina súlyosabb állapot, amely váratlanul jelentkezik, akár nyugalmi állapotban is. A fájdalom intenzívebb és hosszabb ideig tarthat, mint a stabil angina esetén. Az instabil angina a szívroham előjele lehet, ezért sürgős orvosi beavatkozás szükséges. A betegeknek, akik instabil anginával küzdenek, azonnal orvoshoz kell fordulniuk, mivel ez az állapot életveszélyes lehet.

 

3. Prinzmetal Angina (Vasospasztikus Angina)

A Prinzmetal angina ritkább forma, amely a koszorúerek görcsös összehúzódásából adódik. Ez a típus általában fiatalabb emberek körében fordul elő, és a fájdalom gyakran nyugalmi állapotban jelentkezik, éjjel vagy kora reggel. A fájdalom átmeneti, de a görcsök súlyos szívproblémákhoz vezethetnek, ezért fontos a megfelelő diagnózis és kezelés.

 

Diagnózis

Az angina pectoris diagnózisa több lépésből áll, és általában orvosi vizsgálatok és a beteg kórtörténetének figyelembevételével történik. Az orvos a következő módszereket alkalmazhatja:

 

1. Kórtörténet

Az orvos első lépésként részletes kórtörténetet kér, amely magában foglalja a tünetek leírását, a fájdalom előfordulásának körülményeit és a beteg életmódbeli szokásait. A kórtörténet fontos információkat nyújt az angina pectoris diagnózisához.

 

2. Fizikális vizsgálat

A fizikális vizsgálat során az orvos megvizsgálja a beteg szívverését, vérnyomását és légzését. Ezen kívül a szív auszkultációjával a szívhangok eltéréseire is figyelmet fordítanak.

 

3. EKG (Elektrokardiogram)

Az EKG a szív elektromos aktivitásának mérése, amely segít az orvosnak meghatározni a szívritmus zavarait és a koszorúerek állapotát. Az EKG eredményei alapján a szakorvos további vizsgálatokat javasolhat.

 

4. Terheléses EKG

A terheléses EKG során a beteg fizikai aktivitásnak van kitéve, miközben az EKG-t rögzítik. Ez a vizsgálat segít az angina pectoris diagnosztizálásában, különösen, ha a tünetek fizikai megterhelés hatására jelentkeznek.

 

5. Szívultrahang

A szívultrahang (echokardiográfia) egy non-invazív vizsgálat, amely a szív struktúráját és funkcióját értékeli. Az ultrahang segítségével az orvos láthatja a szívizmot, a szívbillentyűket és a vér áramlását a szívben.

 

6. Koszorúér-angiográfia

A koszorúér-angiográfia a legmegbízhatóbb vizsgálati módszer a koszorúérbetegség diagnosztizálására. A vizsgálat során kontrasztanyagot injekcióznak a koszorúerekbe, majd röntgenfelvételeket készítenek a koszorúerek állapotának megértésére. Az angiográfia segíthet az orvosnak a szűkületek vagy elzáródások azonosításában.

 

Kezelési opciók

Az angina pectoris kezelése általában a betegség súlyosságától és típusától függ. A kezelési lehetőségek a következőkre terjednek ki:

 

Életmódbeli változtatások

Az életmódbeli változtatások kulcsfontosságúak az angina pectoris kezelésében. 

 

• Egészséges táplálkozás: Az alacsony zsírtartalmú, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend segíti a szív egészségének megőrzését.

 

• Rendszeres testmozgás: A heti legalább 150 perc közepes intenzitású testmozgás jótékony hatással van a szívre.

 

• Stresszkezelés: A stressz csökkentése érdekében relaxációs technikák és a rendszeres szabadidős tevékenységek alkalmazása ajánlott.

 

Gyógyszeres kezelés

Az orvos különböző gyógyszereket írhat fel az angina pectoris kezelésére:

 

• Nitroglicerin: A nitroglicerin az angina pectoris leggyakrabban alkalmazott gyógyszere, amely segít a vérerek kitágításában, ezáltal javítva a szív vérellátását. A gyógyszert tabletta, spray vagy tapasz formájában lehet alkalmazni.

 

• Béta-blokkolók: Ezek a gyógyszerek csökkentik a szívfrekvenciát és a szív oxigénigényét, így csökkentik a fájdalom előfordulásának valószínűségét.

 

• Kalciumcsatorna-blokkolók: Ezek a gyógyszerek segítenek a koszorúerek tágításában és a szív oxigénigényének csökkentésében.

 

 

• Antikoagulánsok: Ezek a gyógyszerek segítenek megakadályozni a vérrögök kialakulását a koszorúerekben.

 

Orvosi beavatkozások

Ha a gyógyszeres kezelés nem elég hatékony, az orvos különböző orvosi beavatkozásokat javasolhat:

 

• Angioplasztika: Az angioplasztika során egy kis ballonkatétert helyeznek a szűkült koszorúérbe, amelyet felfújnak a véráram helyreállítása érdekében.

 

• Koszorúér-bypass műtét: A bypass műtét során a szűkült koszorúér melletti alternatív vérút létrehozására kerül sor, hogy a szív elegendő vérellátást kapjon.

 

Megelőzés

Az angina pectoris megelőzése érdekében fontos, hogy figyeljünk az egészséges életmódra. 

• Egészséges étrend: Az egészséges táplálkozás, amely gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, teljeskiőrlésű gabonákban, halban és alacsony zsírtartalmú tejtermékekben, segíthet a szív egészségének megőrzésében. Fontos a koleszterin és a telített zsírok csökkentése, valamint a sóbevitel mérséklése.

• Rendszeres testmozgás: A rendszeres testmozgás elengedhetetlen a szív egészségének megőrzésében. A heti legalább 150 perc közepes intenzitású testmozgás, például gyaloglás, úszás vagy kerékpározás, segít a szív erősítésében és a vérkeringés javításában.

 

• Dohányzás abbahagyása: A dohányzás abbahagyása drámaian csökkentheti a szívbetegségek kockázatát. A nikotin és a káros vegyi anyagok károsítják az érfalat és növelik a vérrögképződés kockázatát.

 

• Stresszkezelés: A stressz csökkentése érdekében fontos, hogy időt szánjunk a pihenésre és a szórakozásra. Relaxációs technikák, mint a meditáció vagy a jóga segíthetnek a stressz kezelésében.

 

• Rendszeres orvosi ellenőrzések: A rendszeres orvosi ellenőrzések segíthetnek az egészségügyi problémák korai felismerésében és kezelésében. Az orvos figyelemmel kíséri a vérnyomást, a koleszterinszintet és egyéb kockázati tényezőket.

 

Gyakran ismételt kérdések 

 

Milyen tünetei vannak az angina pectorisnak?

Az angina pectoris leggyakoribb tünetei közé tartozik a mellkasi fájdalom, amely nyomásérzéssel, szorítással vagy égő érzéssel járhat. Ezen kívül a fájdalom sugározhat a karokba, az állkapocsba vagy a hátba, és gyakran fulladásérzéssel társul.

 

Hogyan kezelhető az angina pectoris?

Az angina pectoris kezelése általában gyógyszeres terápiát foglal magában, mint például nitroglicerin vagy béta-blokkolók, amelyek segítik a szív vérellátásának javítását. Súlyosabb esetekben intervenciós eljárások, mint például stent beültetés vagy bypass műtét is szükségessé válhat.

 

Mit tehetünk az angina pectoris megelőzéséért?

Az angina pectoris megelőzése érdekében fontos az egészséges életmód fenntartása, amely magában foglalja a rendszeres testmozgást, a dohányzás elkerülését és a kiegyensúlyozott táplálkozást. Ezen kívül a stresszkezelés és a rendszeres orvosi ellenőrzések szintén hozzájárulhatnak a betegség kockázatának csökkentéséhez.

 

Kardiológia Budapest 11.kerület, Fehérvári út

Újbuda Medical Center

 

Az angina pectoris egy fontos szívbetegség, amely figyelmet igényel. A tünetek, diagnózis és kezelés ismerete segíthet a betegeknek és családtagjaiknak a megfelelő lépések megtételében. Az egészséges életmód, a rendszeres orvosi ellenőrzések és a gyógyszeres kezelés kulcsfontosságú a betegség kezelésében és megelőzésében. Ha bármilyen angina pectorisra utaló tünetet észlel, fontos, hogy azonnal orvoshoz forduljon.

 

Rendszeres mellkasi fájdalmat tapasztal? Kérjen időpontot kardiológiai kivizsgálásra, hogy megőrizhesse szíve egészségét!

 

 

Témához kapcsolódó további információk és szakrendelések az alábbi gomb kattintásával elérhetőek: