Liszteriózis tünetei, okai, diagnosztizálása és kezelése

A liszteriózis egy ritka, de súlyos bakteriális fertőzés, amelyet a Listeria monocytogenes nevű kórokozó okoz. Az élelmiszereken keresztül terjedő betegség elsősorban a legyengült immunrendszerű személyeket, terhes nőket, újszülötteket és időseket veszélyezteti, de egészséges emberek esetében is előfordulhat. A fertőzés tünetei változatosak lehetnek, az enyhe influenzaszerű panaszoktól egészen az életveszélyes szövődményekig, mint például az agyhártyagyulladás vagy a vérmérgezés. A liszteriózis megelőzése érdekében kiemelten fontos az élelmiszer-higiéniai szabályok betartása, különösen a nyers vagy hőkezelés nélküli ételek esetében. Cikkünkben a liszteriózis tüneteit, okat, diagnosztikai folyamatait és kezelési lépéseit is áttekintjük.

Mi a liszteriózis?

A liszteriózis egy bakteriális fertőzés, amelyet a Listeria monocytogenes nevű kórokozó okoz. Ez a baktérium széles körben elterjedt a környezetben: megtalálható a talajban, vízben, növények felszínén, valamint számos állat – például szarvasmarhák, juhok, madarak és halak – bélrendszerében. Az emberi fertőzés leggyakrabban szennyezett élelmiszereken keresztül terjed. Különösen kockázatosak az olyan ételek, amelyek hőkezelés nélkül fogyaszthatók, például nyers tejből készült lágy sajtok, nem megfelelően hőkezelt húsok, készételek, pástétomok vagy hideg saláták.

 

A liszteriózis különösen veszélyes, mert a Listeria monocytogenes képes túlélni a hűtőszekrény hőmérsékletét és néhány tartósítási eljárást, így hosszú ideig fertőzőképes maradhat az élelmiszerekben. A betegség elsősorban a legyengült immunrendszerű embereket, terhes nőket, újszülötteket és időseket veszélyezteti, de egészséges személyek esetében is előfordulhat. A liszteriózis közegészségügyi szempontból kiemelt figyelmet kap, mivel bár ritka, a fertőzés súlyos következményekkel járhat, különösen a veszélyeztetett csoportokban.

Liszteriózis okai és terjedése

Ahogy már feljebb is említettük, a liszteriózis egy bakteriális fertőzés. Kórokozója széles körben elterjedt környezetünkben, megtalálható a talajban, vízben és egyes állatok bélrendszerében is. Az emberi fertőzés leggyakrabban szennyezett élelmiszerek fogyasztásával történik.

A fertőzés fő forrásai

• Nyers vagy nem pasztőrözött tej és tejtermékek: A pasztőrözetlen tej és az abból készült termékek, például lágy sajtok (brie, camembert, feta) különösen kockázatosak.
• Nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsok és húskészítmények: A nyers húsok, valamint a nem kellően átsült vagy főtt húskészítmények potenciális forrásai lehetnek a baktériumnak.
• Nyers halak és tenger gyümölcsei: Különösen a füstölt lazac és más nyers tengeri ételek hordozhatják a kórokozót.
• Nyers zöldségek és gyümölcsök: A nem megfelelően mosott zöldségek és gyümölcsök, valamint a nyers csírák is fertőzöttek lehetnek.
• Készételek: Azonnali fogyasztásra kész élelmiszerek, mint például előre csomagolt szendvicsek, saláták és pástétomok szintén kockázatot jelenthetnek. 

 

A Listeria monocytogenes különlegessége, hogy képes szaporodni alacsony hőmérsékleten, így akár a hűtőszekrényben tárolt élelmiszerekben is. Ezért a hosszabb ideig hűtve tárolt ételek is veszélyforrást jelenthetnek. A fertőzés emberről emberre általában nem terjed, kivéve a terhesség alatti eseteket, amikor a baktérium átjuthat a placentán, megfertőzve a magzatot.

Liszteriózis tünetei

A liszteriózis tünetei az enyhe, influenzaszerű panaszoktól egészen a súlyos, életveszélyes állapotokig terjedhetnek. A tünetek megjelenése általában a fertőzött élelmiszer elfogyasztása után 1-3 nappal kezdődik, de súlyos esetekben a lappangási idő akár 90 nap is lehet. A tünetek megjelenése és súlyossága nagymértékben függ az érintett személy egészségi állapotától, életkorától és immunrendszerének működésétől.

Általános tünetek

Egészséges felnőtteknél a liszteriózis gyakran enyhe lefolyású, influenzaszerű tünetekkel jelentkezik:

• Láz: Az egyik leggyakoribb tünet, amely a fertőzés elleni immunválasz jele.
• Hányás és hasmenés: Ezek a tünetek gyakran az emésztőrendszer érintettségére utalnak.
• Hasi görcsök: A bélrendszeri fertőzés jeleként jelentkezhetnek.
• Fejfájás és izomfájdalom: A baktérium okozta gyulladás következményei.
• Fáradtság és gyengeség: Általános rossz közérzetet okozhat a fertőzés.

Súlyosabb esetek

A liszteriózis előrehaladott állapotban komoly szövődményekkel járhat.

• Agyhártyagyulladás (meningitisz): Amikor a baktérium bejut az agy-gerincvelői folyadékba, olyan tüneteket okozhat, mint erős fejfájás, tarkómerevség, zavartság, görcsrohamok és akár eszméletvesztés.

• Vérmérgezés (szepszis): A baktérium véráramba jutásával összefüggő állapot, amely lázat, alacsony vérnyomást és szervkárosodást okozhat.

Tünetek veszélyeztetett csoportoknál

Egyes csoportoknál a liszteriózis különösen súlyos tüneteket idézhet elő.

• Várandós nők: A fertőzés gyakran enyhe influenzaszerű tüneteket okoz, mint a láz, izomfájdalom és fáradtság. Ugyanakkor a baktérium a placentán keresztül átterjedhet a magzatra, vetélést, halvaszületést vagy koraszülést okozva.
• Újszülöttek: A csecsemőknél a liszteriózis életveszélyes lehet, tünetei közé tartozik a láz, szopási nehézség, irritabilitás, hányás, légzési problémák és görcsök.
• Idősek és immunhiányos állapotúak: Az időseknél, valamint a legyengült immunrendszerű személyeknél a liszteriózis gyakran súlyosabb lefolyású, és olyan tüneteket okozhat, mint zavartság, egyensúlyzavarok, görcsök, valamint neurológiai problémák.

Fontos megjegyzések

A liszteriózis tünetei gyakran nem specifikusak, így könnyen összetéveszthetők más betegségekkel, például influenzával vagy gyomor-bélrendszeri fertőzésekkel. Ezért a pontos diagnózis érdekében elengedhetetlen az orvosi vizsgálat, amely során vér- vagy agy-gerincvelői folyadékmintából végzett laboratóriumi vizsgálatokkal igazolják a fertőzést. A tünetek jelentkezésekor, különösen veszélyeztetett csoportoknál, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni! Keresse fel szakembereinket a 11. kerületi, Fehérvári úti rendelőnkben, az Újbuda Medical Centerben!

Kockázati csoportok

Bár bárki megfertőződhet a liszteriózissal, bizonyos csoportoknál nagyobb a betegség kialakulásának kockázata és a súlyos szövődmények valószínűsége. Az alábbiakban a fő kockázati csoportokat mutatjuk be.

Várandós nők és magzataik

A terhes nők körében a liszteriózis kockázata akár tízszer magasabb lehet. A fertőzés gyakran enyhe influenzaszerű tüneteket okoz az anyánál, de súlyos következményekkel járhat a magzatra nézve, mint vetélés, halvaszületés vagy koraszülés.

Újszülöttek

Az újszülöttek immunrendszere még fejletlen, így fogékonyabbak a fertőzésekre. A liszteriózis náluk súlyos, életveszélyes állapotokat okozhat, mint szepszis vagy agyhártyagyulladás.

Idősek

A 65 év feletti emberek immunrendszere gyengülhet, ami növeli a fertőzések iránti fogékonyságot és a súlyos lefolyás kockázatát.

Legyengült immunrendszerű személyek

Ide tartoznak azok, akik immunrendszerét betegségek (pl. HIV/AIDS), krónikus állapotok (pl. cukorbetegség, vese- vagy májbetegségek), vagy kezelések (pl. kemoterápia, szervátültetés utáni immunszuppresszió) gyengítik. Ezen személyeknél a liszteriózis súlyosabb lefolyású lehet. 

További kockázati tényezők

• Krónikus betegségek: Az olyan állapotok, mint a cukorbetegség, a máj- vagy vesebetegségek, növelhetik a liszteriózis kockázatát.
• Alkoholizmus: Az alkoholizmus gyengítheti az immunrendszert, növelve a fertőzések iránti fogékonyságot.

Liszteriózis diagnosztizálása

A liszteriózis diagnosztizálása kihívást jelent, mivel a betegség tünetei gyakran enyhék vagy más fertőző betegségekre emlékeztetnek. A pontos diagnózis érdekében az orvos először részletesen kikérdezi a beteget a tünetek kezdetéről, jellegéről és súlyosságáról, valamint az esetleges kockázati tényezőkről, például arról, hogy a beteg fogyasztott-e olyan élelmiszert, amelyről ismert vagy gyanítható, hogy Listeria monocytogenes baktériummal szennyezett.

 

A fizikális vizsgálat során az orvos az általános állapot felmérése mellett különös figyelmet fordít az esetleges idegrendszeri tünetekre, például a tarkómerevségre vagy zavartságra, amelyek agyhártyagyulladás gyanúját vethetik fel. A pontos diagnózist azonban mindig laboratóriumi vizsgálatok erősítik meg, amelyek során a fertőzés forrását és a baktérium jelenlétét próbálják kimutatni.

 

A laboratóriumi diagnosztika egyik legfontosabb lépése a vérminta mikrobiológiai vizsgálata. Ennek során tenyésztéssel próbálják izolálni a Listeria monocytogenes baktériumot, amely egyértelműen igazolja a fertőzést. Súlyosabb esetekben, például agyhártyagyulladás gyanúja esetén, lumbálpunkcióval agy-gerincvelői folyadékot vesznek, amelyet szintén mikrobiológiai vizsgálatoknak vetnek alá. Várandós nőknél, ha a fertőzés hatással van a magzatra, a méhlepény szövettani és mikrobiológiai vizsgálata is hozzájárulhat a diagnózis felállításához.

 

Mivel a liszteriózis tünetei nem specifikusak, és könnyen összetéveszthetők más betegségekkel, a mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatok elengedhetetlenek a pontos diagnózishoz. Ebben segítenek szakorvosaink, akik az Újbuda Medical Centerben, a 11. kerületi Fehérvári úton várják önt!

Liszteriózis kezelése

A liszteriózis kezelése elsősorban a fertőzés súlyosságától és az érintett személy egészségi állapotától függ. Enyhe esetekben, különösen egészséges felnőtteknél, a betegség gyakran magától gyógyul, és elegendő a tüneti kezelés, mint a pihenés és a megfelelő folyadékpótlás. Azonban súlyosabb esetekben, vagy ha a fertőzés veszélyeztetett csoportokat érint, antibiotikumos kezelésre van szükség.

Antibiotikumos kezelés

A liszteriózis kezelésére leggyakrabban alkalmazott antibiotikumok a penicillin és az ampicillin, gyakran aminoglikozidokkal kombinálva. Az antibiotikumos terápia időtartama általában 2-6 hét, a fertőzés súlyosságától és az érintett szervrendszerektől függően. Súlyos esetekben, például agyhártyagyulladás vagy szepszis esetén, a kezelés hosszabb ideig tarthat, és intenzív kórházi ellátást igényelhet.

Kórházi kezelés

Súlyos liszteriózis esetén, különösen ha a fertőzés az idegrendszert vagy a véráramot érinti, kórházi kezelés szükséges. Ilyen esetekben intravénás antibiotikumokat alkalmaznak, és folyamatos megfigyelés alatt tartják a beteget a szövődmények megelőzése érdekében.

Speciális esetek kezelése

• Várandós nők: A terhes nőknél a liszteriózis kezelése különösen fontos, mivel a fertőzés olyan súlyos következményekkel járhat a magzatra nézve, ami vetélést, halvaszületést vagy újszülöttkori fertőzést okozhat. Azonnali antibiotikumos kezelés szükséges a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében.
• Újszülöttek: Az újszülöttek liszteriózisának kezelése intenzív kórházi ellátást igényel, gyakran speciális antibiotikumokkal és támogató terápiával.

 

A megfelelő kezelési terv összeállításához jelentkezzen be az Újbuda Medical Centerbe (11. kerület, Fehérvári út)!

Megelőzés és étkezési tanácsok

A liszteriózis megelőzése érdekében kiemelten fontos az élelmiszer-higiéniai szabályok betartása és a megfelelő étkezési szokások kialakítása. A Listeria monocytogenes baktérium hőkezeléssel elpusztítható, azonban képes szaporodni hűtőszekrény-hőmérsékleten is, ezért különös figyelmet kell fordítani az élelmiszerek kezelésére és tárolására.

Általános megelőzési intézkedések

• Alapos hőkezelés: Az ételeket alaposan süssük vagy főzzük meg, hogy a belsejük is forró legyen, legalább 75 °C-on 2 percig.
• Külön tárolás: A hűtőszekrényben tároljuk elkülönítve a nyersanyagokat és a készételeket, hogy elkerüljük a keresztszennyeződést.
• Hűtési hőmérséklet: A hűtőszekrény hőmérséklete ne haladja meg a 4 °C-ot, mivel a Listeria baktérium alacsony hőmérsékleten is képes szaporodni.
• Higiénia fenntartása: Tartsuk be az általános higiéniai előírásokat, például rendszeresen mossunk kezet ételkészítés előtt, és fertőtlenítsük a konyhai eszközöket és felületeket.

Étkezési tanácsok veszélyeztetett csoportok számára

Különösen a várandós nők, idősek és legyengült immunrendszerű személyek esetében fontos az alábbi élelmiszerek kerülése.

• Nyers tej és tejtermékek: Kerüljük a pasztörizálatlan tejet és az abból készült termékeket, például lágy sajtokat (feta, brie, camembert).
• Nyers húsok és halak: Ne fogyasszunk nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsokat és halakat, beleértve a füstölt lazacot is.
• Nyers zöldségek és saláták: Alaposan mossuk meg a zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztás előtt, és kerüljük a nyers csírák fogyasztását.
• Készételek: Fogyasztás előtt melegítsük át az azonnali fogyasztásra szánt ételeket, hogy gőzöljenek, ezzel biztosítva a baktériumok elpusztítását.

Liszteriózis szövődményei

A liszteriózis súlyos szövődményekhez vezethet, különösen a veszélyeztetett csoportokban, mint a várandós nők, újszülöttek, idősek és legyengült immunrendszerű személyek. A fertőzés legsúlyosabb következményei közé tartoznak az idegrendszeri érintettségek és a véráramfertőzések.

Agyhártyagyulladás (meningitis)

Ha a Listeria monocytogenes baktérium eléri az idegrendszert, agyhártyagyulladást okozhat. Ennek tünetei közé tartozik a fejfájás, tarkómerevség, zavartság, görcsök és eszméletvesztés.

Vérmérgezés (szepszis)

A baktérium bejuthat a véráramba, ami szepszishez vezethet. Ez az állapot életveszélyes lehet, és azonnali orvosi beavatkozást igényel.

Terhességi szövődmények

Várandós nőknél a liszteriózis vetélést, halvaszületést vagy koraszülést okozhat. Az újszülöttek is megfertőződhetnek, ami súlyos betegségekhez vezethet.

Magas halálozási arány

Súlyos esetekben, különösen a veszélyeztetett csoportokban, a liszteriózis halálozási aránya elérheti a 20-30%-ot. 

 

A liszteriózis szövődményei súlyosak lehetnek, ezért fontos a megelőzés és a korai felismerés. A veszélyeztetett csoportoknak különösen ügyelniük kell az élelmiszer-higiéniai szabályok betartására és a potenciálisan szennyezett élelmiszerek kerülésére!

 

 

Témához kapcsolódó további információk és szakrendelések az alábbi gomb kattintásával elérhetőek: