Lupus

A lupus – más néven szisztémás lupus erythematosus (SLE) –  egy olyan krónikus autoimmun betegség, melynek következtében a megtámadott szervek begyulladnak, és változó súlyossági fokkal károsodnak is. Milyen gyakori ez a rettegett autoimmun betegség, hogyan ismerhetjük fel tüneteit és milyen kezelési lehetőségek léteznek? Cikkünkben összegyűjtöttünk minden fontos információt, melyet tudni kell a lupusról!

Mi az a lupus (SLE)?

 A ,,lupus” latin eredetű szó, melynek jelentése farkas. A lupus erythematosus (vörös farkas) elnevezés a betegséget kísérő bőrpír megjelenésére utal. A szisztémás lupus erythematosus (SLE) nevében megjelenő szisztémás szó arra utal, hogy a betegség nem csak egy szervet érint, hanem az egész szervezetet támadja.

 

A folyamat hátterében az áll, hogy a szervezet hibásan ismeri fel a saját szöveteit: emiatt úgy reagál, mintha betolakodót kellene eltávolítania – így felesleges, magas számban túlburjánzott fehérvérsejteket termel. (A betegségnek különben két fajtája létezik: a már említett szisztémás lupus erythematosus és a diszkoid lupus. Cikkünkben a szisztémás lupusra, vagyis az SLE-re koncentrálunk.)

 

Mivel a lupus tünetei nagyon változatosak, sok esetben nem is derül ki azonnal, hogy az egymástól látszólag különböző panaszok mögött ez az autoimmun betegség áll. Ez az egyik leggyakoribb autoimmun kórképek egyike hazánkban: a betegek száma több ezerre tehető. Gyakrabban fordul elő, mint a sclerosis multiplex vagy a leukémia.

 

Nemek tekintetében főleg a fogamzóképes korban lévő nőket – átlagosan 10 betegből 9-et – érint, az első tünetek pedig általában 18-45 éves kor között jelentkeznek. Sajnos világszerte nő a lupusszal összefüggő halálesetek száma, annak ellenére, hogy sok esetben nem is az alapbetegséget, hanem valamilyen szervi károsodást jelölnek meg a halál okaként.

 

Az autoimmun betegségeknél jellemző, hogy családi halmozódás, öröklés áll a háttérben, így ha van tudomásunk ilyenről a rokoni kapcsolatainkban, javasolt a rendszeres immunológiai kivizsgálás.

 

A lupus tünetei

A betegség nagyon változatos tüneteket mutat: lehet enyhe vagy súlyos lefolyású is. A szisztémás lupus tünetei között szerepelnek a láz, a feldagadt végtagok, a mellkasi fájdalom, a hajhullás, fekélyek a szájban, feldagadt nyirokcsomók, tartós fáradtság és a vörös kiütések is. (A teljesség kedvéért: a diszkoid tünetek inkább a cukorszint rohamos csökkenését, a nem megfelelő vérképzésből adódó orrvérzést és a furunkulusra megtévesztően hasonlító kifakadó gennyképződést foglalják magukba.)

 

Általános tünetek

 

• Fáradékonyság
  A fáradtság a lupus olyan, gyakori tünete, melyről majdnem minden érintett beszámol. Ha más zavaró ok nem áll a háttérben, a lupus miatti fáradékonyság egy órás délutáni alvással átvészelhető, ugyanakkor érdemes vigyázni, hogy ne borítsuk fel a napi ritmusunkat vele. Tapasztalatok alapján a rendszeres, könnyű és közepes intenzitású mozgás napirendbe történő beépítése szintén jó hatással van az életminőségre.

 

• Hőemelkedés
  A lupus jellemző tünete a látszólag ok nélküli, időnként jelentkező, majd megint elmúló hőemelkedés. Ilyen esetekben a láz nem szokott magas lenni, így a betegek nem fordulnak orvoshoz vele – pedig fontos lenne megfelelő komolysággal kezelni! Ha rendszeresen kiújuló, 37-38oC körüli hőemelkedést mérünk, mindenképpen forduljunk szakemberhez!

 

• Bőrtünetek
  A lupus tünetei közül a legtöbben talán az arcon jelentkező, pillangó alakú kiütést ismerik: ez az érintettek 50 százalékánál jelentkezik. Az SLE betegség fényérzékenységet okoz, így a bőrön tapasztalható elváltozások, kellemetlenségek – a napsugárzás és a mesterséges – fény hatására is felerősödhetnek. A kiütések, pattanások nemcsak az arcon, hanem a test más részein is jelentkezhetnek. A végtagok hideg hatására különösen érzékennyé válnak, a szájnyálkahártya hajlamos lesz a kisebesedésre, fekélyesedésre.

 

• Vérszegénység és hajhullás
  Bár két olyan tünetről van szó, amely mögött rengeteg kiváltó ok állhat, mégis érdemes egy vérképpel igazolni, hogy mi a probléma gyökere. Ha lupus áll a háttérben, a kezeléssel mindenképpen el lehet kerülni az esetlegesen kialakuló kopasz foltokat, illetve a korai felismerésnek is fontos szerepe van a gyógymódok eredményességében.

 

Ízületeket érintő tünetek

Szintén általános tünetről beszélhetünk – a lupusszal küzdők 90%-a számol be valamilyen ízületi fájdalomról. Nehezen diagnosztizálható ezekről a panaszokról, mivel sokan annak tudják be az ízületi fájdalmakat, merevséget, hogy rosszul mozdultak, megerőltették magukat, idősebb korba léptek vagy éppen szélsőséges időjárás változás közeledik.

 

Ha azonban ébredésnél rendszeresen fájdalmas, duzzadt és merev ízületek nehezítik meg reggeleinket, mindenképpen járjunk utána, mi okozza! Lupus esetén a fájdalom időnként elmúlik, majd hullámszerűen ismét visszatér, de kezelés nélkül, jellemzően egyre erősebben jelenik meg az idő előrehaladtával.

 

Belső szerveket érintő tünetek

A lupus minden szervet megtámadhat, így a belső szerveknél jelentkező tünetek is rendkívül sokfélék lehetnek. A savós hártyák gyulladásainál súlyos mellhártyagyulladást, szívburokgyulladást, hashártyagyulladást is tapasztalhatnak a betegek. Több, mint az érintettek 50%-nál számolni kell a vesegyulladással (nephrosis), amelyre a feldagadt lábak és a magas vérnyomás hívhatja fel a figyelmet.

 

Idegrendszert érintő tünetek

Ezzel a betegek harmadánál kell számolni. Náluk fejfájás, migrén, depresszió, hangulati hullámzások, epilepsziás rohamok okoznak további kellemetlenségeket. Bénulásos idegrendszeri tünetek is előfordulhatnak, viszont a súlyos agyvérzéshez hasonló tünetek nem túl gyakoriak.

 

Mindenképpen megemlítendő még, hogy lupus esetén fokozottan nagy a fertőzések iránti fogékonyság. A terhesség, teherbe esés lehetséges, ugyanakkor megnő a trombózisveszély, a vetélési hajlam, és gyakori a koraszülés is.

 

A lupus diagnosztizálása

Mivel a lupus tünetei egyáltalán nem specifikusak, sok minden más is állhat a háttérben, ezért nem könnyű a diagnosztizálás. A tünetek együttes megjelenése, a beteg kórtörténete valamint a jellegzetes ízületi és bőrtünetek bírhatnak nagyobb jelzésértékkel.

 

A betegséget ezért egy 11 pontból álló kritériumrendszer segítségével diagnosztizálják, amelyben a már említett tünetek mellett 3 laboratóriumi eltérés is szerepel. A 11-ből négy jellegzetes eltérés nagyban valószínűsíti az SLE-t. A vérképben többek között a fehérvérsejtszám, a vérlemezke-szám, a vörösvérsejt süllyedés és a hemolízis okozta vérszegénységre utaló értékeket figyelik meg, míg a vizeletben a vérsejtek és különböző salakanyagok megjelenését vizsgálják. Az immunológiai eltéréseket csak speciális laborvizsgálatok tudják kimutatni.

 

Az egyes szervrendszerek érintettségét, állapotát különböző képalkotó eljárásokkal, például MR-rel, CT-vel és ultrahanggal vizsgálják. A mellhártyagyulladást röntgenfelvétel, a szívburok-gyulladást ultrahangos vizsgálat teszi láthatóvá. A lupuszos diagnózist a jellegzetes tünetek jelentkezése nyomán rendszerint belgyógyász, bőrgyógyász vagy reumatológus szakorvos állítja fel. Intézményünkben mindegyik vizsgálat elérhető, így ha tapasztalja valamelyik tünetet, semmiképpen ne halogassa a kivizsgálást!

A lupus kezelése

A lupust leggyakrabban fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő szerekkel kezelik. Léteznek szteroidos és nem szteroidos készítmények is: előbbiek kevésbé megterhelők a szervezet számára, azonban utóbbiak a betegség aktív szakaszaiban sajnos nem nélkülözhetők. Ezt injekcióval vagy infúzióval juttatják be a szervezetbe.

 

Az ízületi gyulladások mellett a mozgásképesség megtartására jótékony hatással bír a megfelelő fizioterápia a gyógytorna, a masszázs, a fürdők és a pakolások. A természetgyógyászati gyógymódok hatása egyáltalán nem bizonyított, alkalmazásuk soha nem jelentheti a szakszerűen beállított terápia kiváltását és elhagyását!

 

Az immunszupresszív gyógyszerek a betegség előrehaladásának lassítását és az aktív szakaszok intenzitását módosítják. Az immunrendszer aktivitását csökkentvén gyulladásgátlóból is kevesebbre van szükség. Fontos észben tartani, hogy szedésük mellett a fertőzésekre való fogékonyság megnő.

 

A betegségből adódó hangulatváltozások kiegyensúlyozására főként antidepresszánsokat használnak.

 

Mivel mind a tünetek, mind a lupus lefolyása nagyon változatos, ezért egyéni, személyre szabott tanácsokra és kezelési módszerekre van szükség!

 

A lupus gyógyulási esélyei

A betegség sajnos jelenlegi tudásunk szerint ugyan valamennyire  karban tartható, de egyelőre gyógyíthatatlan. Azoknál a betegeknél, akiknél fiatal felnőtt korban tombolja ki magát, később, a változókorhoz közeledve, valamelyest megnyugszik.

 

A korszerű gyulladásgátlóknak köszönhetően a legtöbb beteg életkilátása ma már nem rosszabb az egészségesekénél, de az életminőséget, a mindennapokat nagyban befolyásolja.

 

A lupus megelőzése és életmód

• A lupusszal küzdők számára a kiegyensúlyozott táplálkozás a legmegfelelőbb: a vegetáriánus étrendek közül csak a tejet és tojást is tartalmazók fogadhatók el.
• A betegség enyhébb időszakaiban a könnyű, rendszeres testmozgás jótékony hatással lehet a szervezetre, mentális egészségre.
• A fényérzékenység miatt kerülni kell a tűző napfényt, szoláriumot, mert a betegség fellobbanását okozhatja.
• A fáradékonyság, ízületi panaszok miatt bizonyos időszakokban mozgáskorlátozottsággal kell számolni, ezért célszerű a lakást és az életvitelt ennek megfelelően alakítani.

 

Reumatológiai szakorvosi rendelés jelentősége

Régebb óta fennálló, hirtelen fellépő, eddig nem tapasztalt tünetek esetén mindenképpen keressünk fel egy reumatológus szakembert! Az SLE korai szakaszában történő felismerés mindenképpen javítja a kezelés hatékonyságát, amivel könnyebbé tehetjük a mindennapokat is!

Ha Önnek is van a családjában olyan, aki lupusszal küzd, hirtelen fellépő tüneteket tapasztal vagy csak szeretne nyugodt lenni egészséges felől – keresse fel szakorvosi konzultációinkat!

Témához kapcsolódó további információk és szakrendelések az alábbi gombok kattintásával elérhetőek: