Paraszomniák – Részletes útmutató az alvászavarokról

Témához kapcsolódó további információk és szakrendelések az alábbi gomb kattintásával elérhetőek:

A paraszomniák olyan alvászavarok, melyek az alvás közbeni viselkedés, érzékelés vagy mozgás zavarai, gyakran kellemetlen, néha veszélyes formában jelentkeznek. Ez a részletes útmutató betekintést nyújt a paraszomniák típusaiba, okaiba, és azok kezelési lehetőségeibe.

Mi okozza a paraszomniákat?

A paraszomniák hátterében nem mindig azonosítható egyértelmű kiváltó ok, azonban a kutatók több olyan tényezőt is felfedeztek, amelyek növelhetik ezeknek az alvászavaroknak a kialakulását.

Alváshiány

Az egyik leggyakoribb ok, ami miatt paraszomniák kialakulhatnak, az alváshiány. Ha valaki rendszeresen nem alszik eleget, nagyobb eséllyel tapasztalhat paraszomniákat. Ez annak tudható be, hogy a nem megfelelő mennyiségű alvás megzavarhatja az alvási ciklusokat, és instabilitást okozhat az egyes alvásfázisok között.

Zavart alvás, gyakori éjszakai ébredések

Azok, akiknek alvása gyakran megszakad vagy felszínes marad, szintén hajlamosabbak paraszomniákra. Ilyen alvászavarokat okozhat többek között az alvási apnoe, a nyugtalan láb szindróma, vagy akár krónikus fájdalom. Ezek az állapotok gyakran megakadályozzák, hogy a mély, pihentető alvás kialakuljon.

Stressz és szorongás

A pszichés állapot is jelentős hatással lehet az alvásra. Stresszes élethelyzetek, tartós szorongás, vagy valamilyen negatív esemény hatására is gyakran jelenhetnek meg paraszomniák. A tartós stressz például növeli az éjszakai felébredések számát, valamint instabillá teheti az alvás különböző fázisait.

Pszichológiai betegségek

Különböző pszichiátriai állapotok, mint például a depresszió, a poszttraumás stressz zavar (PTSD), vagy egyéb mentális egészségügyi problémák gyakran társulnak paraszomniákkal. Ezekben az esetekben az alvászavar egy tünet lehet, amely mélyebb pszichológiai problémákra utalhat.

Neurológiai betegségek és idegrendszeri problémák

A központi idegrendszer betegségei szintén jelentősen hozzájárulhatnak paraszomniák megjelenéséhez. Ilyen állapotok például a Parkinson-kór, a szklerózis multiplex, a demencia, az agydaganatok, vagy a narkolepszia. Ezek a betegségek az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásáért felelős agyi területeket érinthetik.

Bizonyos gyógyszerek mellékhatásai

Néhány gyógyszer is hozzájárulhat a paraszomniák kialakulásához. Különösen az antidepresszánsok és bizonyos altatók szedése növelheti a paraszomniák előfordulásának kockázatát. Éppen ezért fontos, hogy mindig konzultáljunk kezelőorvosunkkal, ha új gyógyszer szedése után szokatlan alvási problémákat tapasztalunk.

Genetikai hajlam, öröklött tulajdonságok

Bizonyos paraszomniák családi halmozódást mutatnak, tehát genetikai tényezők is szerepet játszhatnak kialakulásukban. Ha a családban előfordult már valamilyen paraszomnia (például alvajárás vagy rémálomzavar), nagyobb eséllyel alakulhat ki hasonló probléma más családtagoknál is.

Veszélyes lehet-e a paraszomnia?

A paraszomniák többsége nem jelent közvetlen veszélyt, de bizonyos helyzetekben veszélyes is lehet az érintett vagy környezete számára. Ha gyakran ébred légszomjra, rendszeresen nappali fáradtság gyötri, vagy nagyon hangosan horkol, ezek olyan jelek lehetnek, amelyek miatt célszerű felkeresni egy alvásszakértőt.

Hangosan horkol?
Nappal gyakran fáradt?
Gyakran riad fel légszomjjal?

Ezek a tünetek jelezhetik, hogy alvászavara egészségügyi kockázatot jelenthet.

A paraszomniák és az alvási ciklus kapcsolata

Az alvászavarokat az alapján is osztályozzák, hogy az alvás melyik fázisában fordulnak elő. Két fő csoportba sorolhatók a paraszomniák: az egyik csoport a nem gyors szemmozgásos (NREM), a másik pedig a gyors szemmozgásos (REM) alvási fázishoz kapcsolódik. Néhány paraszomnia pedig bármely alvási szakaszban megjelenhet, vagy az alvásból való átmenet során (elalváskor, illetve ébredéskor) fordul elő.

NREM-paraszomniák: Ezeket gyakran „ébresztési zavaroknak” is nevezik, mert az érintett csak részlegesen ébred fel, így nem teljesen tudatos, mégis aktívnak látszó viselkedést mutathat. Például az alvajárás vagy az éjszakai rémület tartozik ebbe a csoportba.
REM-paraszomniák: Ezek általában a REM-alvás fázisában fordulnak elő, amikor élénk álmok jelennek meg. Ilyen például a rémálom-zavar, a REM-viselkedészavar (amikor valaki aktívan mozog vagy beszél álmodás közben), vagy az alvási bénulás.
Egyéb paraszomniák: Ezek nem köthetők egy konkrét alvásfázishoz, például az éjszakai ágybavizelés vagy az alváshoz kötődő hallucinációk tartoznak ide.

NREM-fázisú paraszomniák

Az NREM-alváshoz kapcsolódó paraszomniákat gyakran „ébresztési zavarként” írják le. Ezek a paraszomniák a mély alvás fázisában (non-REM vagy NREM-alvás) fordulnak elő, amikor az érintettek részlegesen ébrednek fel. Bár látszólag ébren vannak – szemeik nyitva lehetnek, mozgásuk céltudatosnak tűnhet –, valójában nem teljesen tudatos állapotban végzik tevékenységeiket. Ilyenkor általában nem reagálnak, ha megszólítják őket, és később semmilyen emlékezetük nincs az eseményekről. Az NREM-paraszomniák leggyakrabban gyermekeknél fordulnak elő, de felnőtteket is érinthetnek.

Éjszakai rémület

Az éjszakai rémület egy olyan paraszomnia, amely során a személy hirtelen, rémülten riad fel álmából, általában pár órával az elalvás után. Ezek a rohamok tipikusan sikoltozással, ülő vagy felugró testhelyzettel kezdődnek, amit erős szívdobogás, gyors légzés, verejtékezés és pupillatágulat kísér. Ilyen állapotban a beteget nehéz megnyugtatni vagy vigasztalni, gyakran nem is reagál a próbálkozásokra.

Az éjszakai rémület bármely életkorban előfordulhat, de leginkább kisgyermekek körében jellemző: a 2–6 év közötti gyermekek közel 40%-a átéli legalább egyszer ezt a jelenséget. Egy epizód akár néhány percig, de akár fél óráig is tarthat. A rémálmokkal ellentétben az érintettek általában nem emlékeznek az eseményre, viszont jelentős stresszt okozhatnak a családtagok és gondozók számára.

Alvajárás

Az alvajárás (szomnambulizmus) egy olyan paraszomnia, amikor a személy látszólag céltudatos, összetett tevékenységeket végez alvás közben, miközben valójában nincs ébren. Alvajárás közben az érintettek felöltözhetnek, használhatják a fürdőszobát, ételt készíthetnek, házimunkát végezhetnek, de akár el is hagyhatják a lakást.

Az alvajárás rendszerint az éjszaka első harmadában, a mély alvás (N3 fázis) alatt jelentkezik. Gyermekkorban gyakoribb, ami valószínűleg annak tudható be, hogy a gyermekek több időt töltenek mély alvásban. Az alvajárás a 2–6 éves gyermekek 15%-át, a 6–11 éves gyermekek 6%-át érinti, de bizonyos esetekben akár a felnőttkorban is megmaradhat.

Ez a paraszomnia potenciálisan veszélyes is lehet, hiszen az érintettek kisétálhatnak a lakásból, balesetet szenvedhetnek, sőt, ritka esetben akár autót is vezethetnek. Biztonsági intézkedésként ajánlott a lépcsők és az ablakok lezárása, ha valaki a családban alvajárásban érintett.

Alváshoz kötött étkezési zavar

Az alváshoz kötött étkezési zavar, röviden SRED, az alvajárás egy speciális formája, amikor az érintettek alvás közben rendszeresen esznek vagy isznak. Ezekben az epizódokban akár veszélyes vagy nem ehető dolgokat is elfogyaszthatnak, mint például nyers húst, fagyasztott ételeket, cigarettát vagy tisztítószereket. A rendellenes étkezések nemcsak sérülést okozhatnak, hanem hosszú távon súlygyarapodáshoz, magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez vagy akár alvási apnoéhoz is vezethetnek.

Zavart ébredések

A zavart ébredés paraszomnia során a beteg erős zavarodottság állapotában ébred, gyakran néhány órával az elalvás után. Ilyenkor jellemző a bizonytalan ülőhelyzet felvétele, szemek dörzsölése, értetlenség vagy zavart tekintet, esetenként sírás, nyöszörgés vagy érthetetlen beszéd is kísérheti az eseményeket. Ezek az epizódok általában néhány percen belül maguktól elmúlnak, de időnként akár 15 percig is eltarthatnak. A zavart ébredés a gyermekek 17%-át, míg a felnőttek 2–4%-át érinti.

Alváshoz kötött abnormális szexuális viselkedés (Sexsomnia)

Az alváshoz kötött abnormális szexuális viselkedés, más néven szexszomnia, a zavart ébredések speciális típusa. Az ebben szenvedők tudatosság nélkül, álmukban végeznek különféle szexuális cselekedeteket, amire ébredés után rendszerint egyáltalán nem emlékeznek. Bár a legtöbb zavart ébredés ártalmatlan, a szexszomnia során az érintettek öntudatlanul akár agresszív vagy jogilag problémás viselkedést is mutathatnak, ezért különösen fontos az állapot felismerése és szakszerű kezelése.

REM-fázisú paraszomniák – Az élénk álmok zavarai

A REM-fázishoz kapcsolódó paraszomniák a gyors szemmozgással járó (REM) alvási szakaszban, vagy az abból való ébredés átmeneténél jelentkeznek. Ezek az alvászavarok jellemzően az éjszaka utolsó harmadában, hajnalban fordulnak elő. A non-REM fázisú paraszomniákkal ellentétben a REM-paraszomniák esetében az érintettek általában emlékeznek a történtekre, különösen álmaik tartalmára.

Rémálmok és rémálom-zavar

A rémálmok olyan kellemetlen, ijesztő álmok, amelyek szorongást és nyugtalanságot okozva ébresztik fel az érintetteket. Ellentétben az éjszakai rémülettel, a rémálmokra jellemző, hogy a személy részletesen vissza tudja idézni őket. Bár rémálmok bármikor előfordulhatnak, tipikusan a REM-alvás során, az éjszaka későbbi óráiban jelentkeznek. Stresszhelyzetek, traumatikus események vagy fokozott érzelmi feszültség gyakran váltja ki őket.

A rémálmok a gyermekek közel 50%-át, valamint a felnőttek nagy részét legalább egyszer érintik életük során. A legtöbb ember esetében a rémálmok ritkák és átmenetiek, azonban a gyermekek mintegy 20%-ánál, és a felnőttek 2–6%-ánál gyakoriak lehetnek. Ha a rémálmok rendszeresen megzavarják a mentális egészséget, kapcsolatokra vagy a napi működésre negatívan hatnak, rémálom-zavarról (nightmare disorder) beszélünk, mely szakértői kezelést igényelhet.

REM-alvás viselkedészavar

A REM-alvás viselkedészavar (RBD) során az érintettek fizikailag is megjelenítik álmaikat, azaz alvás közben aktív, gyakran erőteljes mozgásokat végeznek. Ez magában foglalhat gesztikulációt, rúgást, ütést, kiabálást vagy hangos beszédet. Bár néhány ember enyhébb epizódokat átalszik, legtöbben felébrednek, és élénken fel tudják idézni álmaikat.

Az RBD előfordulási gyakorisága a népesség kevesebb mint 1,5%-át érinti. Jelentős kapcsolatban áll neurodegeneratív betegségekkel, például a Parkinson-kórral vagy egyéb idegrendszeri degeneratív folyamatokkal. Gyermekeknél és fiatal felnőtteknél az RBD ritka, előfordulásakor legtöbbször narkolepszia vagy bizonyos antidepresszáns gyógyszerek szedése állhat a háttérben. Mivel az RBD sérülésveszéllyel járhat – például leesés az ágyról vagy a hálótárs sérülése –, fontos az alvási környezet biztonságossá tétele, és szomnológus szakemberrel történő konzultáció.

Alvási bénulás (Sleep Paralysis)

Az alvási bénulás olyan jelenség, amikor a személy felébredésekor átmenetileg képtelen mozogni vagy beszélni, annak ellenére, hogy tudata már éber. Az alvási bénulást gyakran erős szorongás, félelem, illetve vizuális, hallási vagy tapintási hallucinációk kísérik. Ez a jelenség az emberek mintegy 7–15%-ánál legalább egyszer előfordul életük során.

Az alvási bénulás epizódjai rendszerint egyszeriek vagy ritkák, ám néhány embernél – különösen azoknál, akik már gyermekként vagy serdülőkorban átélték – rendszeresen visszatérhetnek felnőttkorban is. Bár az alvási bénulás önmagában nem káros, jelentős distresszt és szorongást okozhat, ezért fontos megismerni a jelenséget, és szükség esetén szakemberhez fordulni.

Egyéb paraszomniák – További alvászavarok, amelyek bármely alvási fázisban előfordulhatnak

Vannak olyan paraszomniák, amelyek nem köthetők kizárólag a REM vagy az NREM alvási fázisokhoz, hanem bármikor jelentkezhetnek az alvás során, vagy az elalvás, illetve ébredés átmeneti időszakaiban fordulnak elő. Az alvásgyógyászati szakemberek ezeket a jelenségeket az „egyéb paraszomniák” kategóriájába sorolják.

Éjszakai ágybavizelés

Az éjszakai ágybavizelés kisgyermekek esetében teljesen természetes jelenség, azonban paraszomniának számít, ha az 5 évesnél idősebb gyermekek vagy felnőttek hetente legalább kétszer tapasztalják ezt a problémát. Amennyiben valaki gyermekkorától fogva nem tanulta meg megfelelően kontrollálni a vizeletét éjszaka, valószínűleg genetikai ok állhat a háttérben. Ha viszont valakinél korábban már kialakult a vizeletkontroll képessége, majd később visszatér az ágybavizelés, azt általában pszichológiai tényező vagy egyéb alvászavar okozhatja.

Robbanó fej szindróma (Exploding head syndrome)

A robbanó fej szindróma (exploding head syndrome) egy olyan paraszomnia, amikor az érintettek elalváskor vagy ébredéskor egy hirtelen, erős zajt hallanak, melyet gyakran villanásszerű fényjelenség is kísérhet. Bár ezek az epizódok nem járnak fájdalommal és semmilyen károsodást nem okoznak, rendkívül ijesztőek és nyugtalanítóak lehetnek. Egyeseknél ezek az események gyakran előfordulnak, míg másoknál ritkán jelentkeznek.

Alváshoz kötött hallucinációk

Az alváshoz kötött hallucinációk olyan élénk vizuális, hallási vagy tapintási érzékcsalódások, amelyek az elalvás vagy ébredés közvetlen átmenetében jelentkeznek. Ezek a hallucinációk hasonlítanak az alvási bénulás során tapasztalt élményekhez, és rendszerint a REM-alvás ébrenléti időszakba való betörésével függnek össze. Különösen erőteljes kapcsolatot mutatnak a narkolepsziával, amely egyébként is jelentős alvászavarokat okoz.

Alváshoz kötött disszociatív zavarok

Az alváshoz kötött disszociatív zavarok olyan állapotok, amelyek közvetlenül elalvás után vagy ébredés során jelentkezhetnek. Ezek a zavarok az alábbi területeken okozhatnak jelentős zavart:

Tudatállapot: A személy nem teljesen van tudatában a környezetének vagy önmagának.
Én-tudat vagy identitás: Zavart vagy elveszett identitásérzés, idegenként tapasztalhatja önmagát.
Hangulat: Hirtelen hangulatváltozások, intenzív félelem, szorongás vagy zavartság.
Memória: Az epizód utáni emlékezetkiesés.
A test kontrollálásának és érzékelésének képessége: Kontrollálatlan mozgások, görcsös testtartás, vagy érzékelési zavarok.

Az ilyen disszociatív epizódok néhány perctől akár egy óráig is tarthatnak, és erőteljes érzelmi vagy fizikai reakciókat váltanak ki: sírás, kiabálás, agresszív mozdulatok, vagy akár erőszakos viselkedés is előfordulhat. Az érintettnek gyakran nincs emléke az eseményről utólag. Ezek a paraszomniák rendszerint traumás élményekhez vagy bizonyos pszichiátriai betegségekhez köthetők.

Alvásvizsgálat Budapest 11.kerület Fehérvári út Újbuda Medical Center

Ha bármilyen paraszomniás tünetet tapasztal, ne halogassa a vizsgálatot! Az Újbuda Medical Center szakorvosai korszerű, akár otthon is végezhető poligráfiás alvásvizsgálatokkal állnak rendelkezésére, hogy pontos diagnózist és hatékony kezelési tervet nyújthassanak.

Cím: Budapest, 11. kerület, Fehérvári út 126–128.
Telefon: +36 1 550 7 550
Vegye fel velünk a kapcsolatot még ma!