Szívelégtelenség

A szívelégtelenség a világ egyik leggyakoribb krónikus betegsége, amely a szív teljesítményének csökkenésével jár. Mivel a szív a test összes szervét és szövetét oxigénnel ellátó szivattyúként működik, ha nem képes megfelelően pumpálni a vért, az az egész test működésére hatással van. Az állapot fokozatosan rontja az életminőséget, ezért elengedhetetlen a megfelelő kezelés és a betegség megelőzésére irányuló intézkedések. A szívelégtelenség nemcsak az idősebb korosztály körében gyakori, hanem a fiatalabbaknál is egyre nagyobb problémát jelent, különösen azok körében, akik magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy szívbetegségekkel küzdenek. 

 

Mi a szívelégtelenség?

A szívelégtelenség egy olyan kóros állapot, amikor a szív nem képes megfelelően pumpálni a vért, ami azt jelenti, hogy nem tudja elég jól oxigénnel és tápanyagokkal ellátni a testet. Ennek következményeként a szív munkája romlik, és a vér nem jut el időben a szervekhez és a szövetekhez, ami számos tünetet és szövődményt eredményezhet.

 

A szívelégtelenség okai sokfélék lehetnek, és általában fokozatosan fejlődnek ki. Az állapot három fő típusra osztható: a bal szívfél elégtelenségére, a jobb szívfél elégtelenségére és a globális szívelégtelenségre, amikor mindkét szívfél működése sérül. A szívizom gyengülése, a szívbillentyűk hibás működése, a szív ritmuszavara, a magas vérnyomás vagy a szívkoszorúér-betegség mind hozzájárulhatnak a szívelégtelenség kialakulásához.

 

A szívelégtelenség leggyakoribb okai:

• Koszorúér-betegségek: A szívizom oxigénellátottságának csökkenése, amely a koszorúerek beszűküléséből adódik. Ez a leggyakoribb oka a szívelégtelenség kialakulásának, mivel a koszorúér-betegséget a zsíros plakkok felhalmozódása okozza az erek falán, ami megakadályozza a vér megfelelő áramlását.

 

• Magas vérnyomás (hipertónia): A magas vérnyomás fokozza a szív terhelését, mivel a szívnek erősebben kell pumpálnia a vért a magas nyomás leküzdése érdekében. Az évekig fennálló magas vérnyomás fokozatosan károsítja a szívizmot, és elősegíti a szívelégtelenség kialakulását.

 

• Szívbillentyű-betegségek: Ha a szívbillentyűk nem működnek megfelelően, nem biztosítják a vér megfelelő irányba történő áramlását. Ez okozhatja, hogy a szívnek erősebben kell dolgoznia, ami előbb-utóbb szívelégtelenséghez vezethet.

 

• Szívizomgyulladás (miokarditisz): Ez a gyulladásos állapot, amelyet vírusok vagy más fertőzések okoznak, közvetlenül károsíthatja a szívizmot, ami csökkenti a szív pumpáló képességét.

 

• Cukorbetegség: A magas vércukorszint elősegíti a szívkoszorúerek károsodását, így növeli a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát. A cukorbetegség gyakran együtt jár magas vérnyomással és egyéb szívbetegségekkel, amelyek fokozzák a szívelégtelenség kialakulásának esélyét.

A szívelégtelenség tünetei

A szívelégtelenség elsődleges tünetei gyakran fokozatosan jelentkeznek, így az érintett személyek nem mindig veszik észre az állapot súlyosbodását. A betegség tünetei a következőkkel járhatnak:

 

• Fáradtság és kimerültség: A szív nem képes elégséges mennyiségű oxigént juttatni a szövetekhez, ami a napi tevékenységek során kimerültséget és fáradtságot eredményezhet.

 

• Nehézlégzés (dyspnoe): A szívelégtelenség egyik leggyakoribb tünete a légszomj, amely főleg fizikai megterhelés esetén jelentkezik, de előfordulhat nyugalmi állapotban is. 

 

• Ödéma (vizenyő): A szív nem képes megfelelően pumpálni a vért, ezért a folyadék felhalmozódik a tüdőben, a lábakban és a hasüregben. Ez a duzzanat fokozódhat a nap végére.

 

• Cianózis: A bőr és az ajkak kékes árnyalatúvá válhatnak, amikor a szövetek oxigénellátottsága csökken. Ez különösen nyugalmi állapotban jelentkezhet.

 

• Gyakori köhögés vagy zihálás: A tüdőben felhalmozódott folyadék a légutakat irritálja, ami köhögést és zihálást eredményezhet.

 

A szívelégtelenség típusai

A szívelégtelenség különböző típusokra osztható a szív működésének zavarai, az érintett szívfél, illetve a szív pumpáló képessége alapján. Mivel a szívelégtelenség többféle mechanizmus alapján alakulhat ki, az orvosi diagnózis fontos szerepet játszik abban, hogy meghatározzák, melyik szívfél működése nem megfelelő. 

 

1. Balszívfél szívelégtelenség

A bal szívfél szívelégtelensége akkor alakul ki, amikor a bal szívfél nem képes elegendő vért pumpálni a test többi részébe. Mivel a bal szívfél feladata, hogy a vért az aortán keresztül a testbe pumpálja, ennek a szívfélnek a működési zavara széleskörű hatásokat gyakorolhat.

 

Okok:

• Koronária-betegségek: A szív koszorúereinek szűkülete vagy elzáródása miatt a szívizom nem kap elegendő oxigént.

 

• Szívbillentyű-betegségek: A bal szívfél mitrális vagy aorta billentyűi nem működnek megfelelően, ami megnehezíti a vér áramlását.

 

• Magas vérnyomás: A tartósan magas vérnyomás megterheli a bal szívfelet, ami a szívizom megvastagodásához vezethet.

 

Tünetek:

• Tüdőödéma: A legjellemzőbb tünet a tüdőben felhalmozódó folyadék, ami légzési nehézségeket, köhögést és fulladást okozhat.

 

• Fáradtság: Mivel a vérkeringés nem megfelelő, a test sejtjei nem kapják meg a szükséges oxigént és tápanyagokat, így fáradtság és gyengeség jelentkezhet.

 

• Légszomj: A tüdőben felhalmozódó folyadék miatt a betegek gyakran szenvednek légszomjtól, különösen fekvő helyzetben.

 

Kezelés: A balszívfél szívelégtelenség kezelése a szív pumpáló képességének javítására, a tüdőödéma csökkentésére és a szívritmus zavarainak kezelésére összpontosít. A diuretikumok (vízhajtók), ACE-gátlók és béta-blokkolók alkalmazása gyakori.

 

2. Jobbszívfél szívelégtelenség

A jobbszívfél szívelégtelensége akkor fordul elő, amikor a jobb szívfél nem képes a vért megfelelően pumpálni a tüdőbe, hogy az oxigénnel dúsulhasson. Mivel a jobb szívfél feladata a vér pumpálása a tüdőbe, annak elégtelensége a test perifériás részeiben okozhat problémákat.

 

Okok:

• Balszívfél szívelégtelenség következménye: A bal szívfél elégtelensége a tüdőben lévő megnövekedett nyomás miatt a jobb szívet is megterheli, ami jobbszívfél szívelégtelenséget eredményezhet.

 

• Pulmonális hipertónia (magas vérnyomás a tüdőben): A tüdő ereiben megnövekedett nyomás fokozza a jobb szívfél terhelését.

 

• Szívizomgyulladás vagy kardiomiopátia: A szív izomszövetének gyulladása vagy károsodása következtében a jobb szívfél pumpáló képessége csökkenhet.

 

Tünetek:

• Perifériás ödéma (vizenyő): A vér felhalmozódik a lábakban, a hasüregben és a nyakon, ami duzzanatot, fájdalmat és kényelmetlenséget okozhat.

 

• Cianózis: A nem megfelelő oxigénellátottság következtében a bőr, különösen az ajkak és a körmök kékes árnyalatot vehetnek fel.

 

• Fáradtság és gyengeség: A szív képtelensége a vér megfelelő pumpálására az egész testet megterheli, és a betegek állandó fáradtságról számolhatnak be.

 

Kezelés: A jobbszívfél szívelégtelenség kezelésében a diuretikumok, ACE-gátlók, és a pulmonális hipertónia kezelésére szolgáló gyógyszerek szerepe kiemelkedő. A kezelés célja a perifériás ödéma csökkentése és a tüdő oxigénellátottságának javítása.

 

3. Globális szívelégtelenség

A globális szívelégtelenség akkor alakul ki, amikor egyik szívfél sem működik megfelelően. Ennek következményeként a szív nem képes ellátni a testet a szükséges vér mennyiségével, ami súlyos következményekkel járhat.

 

Okok:

• Hosszútávú szívelégtelenség: A bal vagy jobbszívfél elégtelensége elhúzódó esetekben kiterjedhet mindkét szívfélre.

 

• Szívizom infarktus: A szívinfarktus a szívizom egyes területeinek elhalását okozhatja, ami mindkét szívfél működését károsíthatja.

 

• Kardiomiopátia: A szívizom gyengesége miatt mindkét szívfél funkciója csökkenhet.

 

Tünetek:

• Különböző szintű ödéma: A globális szívelégtelenség számos szervben ödémát okozhat, beleértve a lábakat, a hasat, és akár a tüdőt is.

 

• Komplex légzési problémák: A tüdőben felhalmozódó folyadék miatt a beteg légzési problémákkal küzdhet, különösen fekvő helyzetben.

 

• Szédülés és ájulás: Mivel a szív nem képes elegendő vért pumpálni a test többi részébe, az alacsony vérnyomás szédülést és eszméletvesztést is okozhat.

 

Kezelés: A globális szívelégtelenség kezelése bonyolult, mivel mindkét szívfél elégtelensége egyszerre jelen van. Az ilyen típusú szívelégtelenség kezelésére több gyógyszert alkalmaznak, amelyek csökkenthetik a szív terhelését, javíthatják a szív pumpáló képességét és elősegíthetik a szövetek oxigénellátottságát. A szívátültetés is szóba jöhet a súlyos, végstádiumú esetekben.

 

A szívelégtelenség súlyossági stádiumai: NYHA osztályok

A szívelégtelenség stádiumait a New York Heart Association (NYHA) osztályrendszere alapján osztályozzák. Az NYHA osztályok a szívelégtelenség súlyosságát és a beteg napi aktivitására gyakorolt hatását mérik. Az osztályozás a beteg tüneteinek és aktivitásának alapján történik, és segít a kezelési terv meghatározásában.

 

NYHA I. osztály – Nincs aktivitási korlátozás

Ebben a stádiumban a beteg nem tapasztal semmilyen szívbetegségre utaló tünetet a szokásos napi aktivitása közben. A szív pumpáló képessége még megfelelő, és a beteg normálisan végezheti mindennapi tevékenységeit, anélkül hogy légszomjat, fáradtságot vagy más kellemetlen érzést tapasztalna.

 

NYHA II. osztály – Mérsékelt aktivitási korlátozás

A II. osztályba tartozó betegeknél mérsékelt aktivitási korlátozás lép fel. Bár a napi tevékenységek még végezhetők, a beteg fokozott terhelés esetén, például járás vagy lépcsőzés során légszomjat, fáradtságot vagy szédülést tapasztalhat. Az alapvető napi feladatokhoz nem szükséges pihenőidő, de fizikai aktivitás esetén tünetek jelentkezhetnek.

 

NYHA III. osztály – Jelentős aktivitási korlátozás

A III. osztályú szívelégtelenség esetén a beteg napi aktivitása jelentősen korlátozott. Bár a beteg képes végezni az alapvető napi tevékenységeket, súlyos légszomj, fáradtság és egyéb tünetek jelentkezhetnek még kisebb erőfeszítés esetén is. A fizikai aktivitás további súlyosbító hatásokkal járhat, és pihenésre van szükség a tünetek enyhítéséhez.

 

NYHA IV. osztály – Nyugalmi állapotban is tünetek

A IV. osztályú szívelégtelenség a legsúlyosabb stádium, ahol a beteg állapotát nemcsak a fizikai aktivitás, hanem már nyugalmi helyzetben is erősen befolyásolják a szívelégtelenség tünetei. A betegek folyamatos légszomjtól, fáradtságtól és egyéb tünetektől szenvednek, és az alapvető napi tevékenységek is komoly nehézséget okoznak számukra. A betegség ezen stádiumában a kezelés elsősorban a tünetek enyhítésére és az életminőség javítására összpontosít.

 

NYHA osztály	Tünetek	Aktivitási korlátozások	Kezelés
I. osztály	Nincsenek tünetek napi aktivitás közben.	Nincs aktivitási korlátozás.	Alapbetegség kezelése, szív monitorozása.
II. osztály	Légszomj és fáradtság fizikai aktivitás során.	Mérsékelt aktivitási korlátozás, normál napi tevékenységek végezhetők.	Diuretikumok, ACE-gátlók, béta-blokkolók.
III. osztály	Jelentős légszomj, fáradtság enyhe aktivitásnál is.	Jelentős aktivitási korlátozás, napi tevékenységekhez pihenés szükséges.	Komplex kezelés, szoros orvosi felügyelet.
IV. osztály	Folyamatos légszomj, fáradtság még nyugalmi állapotban is.	Súlyos aktivitási korlátozás, szinte semmilyen napi aktivitás nem végezhető.	Intenzív kezelések, szívátültetés vagy szívpumpa beültetés.

 

A szívelégtelenség kezelése

A szívelégtelenség kezelése a betegség típusától, súlyosságától és az egyéni körülményektől függ. A cél az, hogy javítsák a szív pumpáló képességét, enyhítsék a tüneteket és megelőzzék a szövődmények kialakulását. A kezelés általában több megközelítést is magában foglal, mint gyógyszeres kezelés, életmódváltoztatás és esetenként sebészeti beavatkozás.

 

Gyógyszeres kezelés:
A szívelégtelenség gyógyszeres kezelése a szív tehermentesítését, a vérkeringés javítását és a folyadékfelhalmozódás csökkentését célozza. A leggyakoribb gyógyszerek:

• ACE-gátlók: Csökkentik a szív terhelését és a vérnyomást.

 

• Angiotenzin II receptor antagonisták (ARB): Hasonló hatásúak, de kevesebb mellékhatással.

 

• Béta-blokkolók: Csökkentik a szívritmust és javítják a pumpáló képességet.

 

• Diuretikumok: Csökkentik a felhalmozódott folyadékot, megelőzve az ödémát.

 

• Aldoszteron antagonisták: Megakadályozzák a szívizom megvastagodását és a kamrák kitágulását.

 

Sebészeti kezelések:

• Szívbillentyű-csere vagy javítás: Ha a billentyűk nem működnek megfelelően, műtéti beavatkozás szükséges.

 

• Szívritmus szabályozók (pacemaker): Segítenek a szívritmus zavaraiban.

 

• Koronária bypass műtét: A szívkoszorúerek megnyitása a véráramlás javítására.

 

• Szívátültetés: Súlyos szívelégtelenség esetén, ha más kezelések nem segítenek.

 

Életmódbeli változtatások:

• Táplálkozás: A sóbevitel csökkentése, antioxidánsokban és omega-3 zsírsavakban gazdag diéta.

 

• Testmozgás: Alacsony intenzitású mozgás (pl. séta) javíthatja a szív működését.

 

• Alkohol- és dohányzás elkerülése: Az alkohol és a dohányzás kerülése fontos a szív védelme érdekében.

 

A szívelégtelenség megelőzése

Bár a szívelégtelenség egy krónikus állapot, a megfelelő életmód és a megelőző intézkedések segíthetnek csökkenteni annak kialakulásának kockázatát. 

• Magas vérnyomás kezelése: A vérnyomás megfelelő szinten tartása csökkenti a szívelégtelenség kockázatát, ezért fontos a rendszeres mérés és az orvosi kezelések betartása.

 

• Koleszterinszint csökkentése: Az LDL koleszterin csökkentése diétával és gyógyszerekkel mérsékelheti a szívbetegségek kockázatát.

 

• Rendszeres orvosi ellenőrzés: A rendszeres orvosi vizsgálatok segítenek időben felismerni a szívbetegségek jeleit, különösen azok számára, akik hajlamosak rá.

 

• Egészséges testsúly: Az elhízás megelőzésével és az egészséges testsúly fenntartásával csökkenthető a szívelégtelenség kockázata.

 

Gyakran ismételt kérdések

Mi a szívelégtelenség?
A szívelégtelenség akkor alakul ki, amikor a szív nem képes megfelelően pumpálni a vért, ami a szervek oxigénellátottságának csökkenéséhez vezet.

 

Milyen tünetei vannak a szívelégtelenségnek?
A szívelégtelenség tünetei közé tartozik a légszomj, a fáradékonyság, a lábdagadás és a gyors szívverés.

 

Milyen kezelési lehetőségek vannak szívelégtelenség esetén?
A szívelégtelenség kezelése gyógyszeres, sebészeti beavatkozásokkal és életmódbeli változtatásokkal is történhet, attól függően, hogy milyen súlyos a betegség.

 

Kardiológia Budapest 11.kerület Fehérvári út, Újbuda Medical Center

Ne halogassa a szívvizsgálatot – foglaljon időpontot kardiológiai szakrendelésünkre még ma!

Témához kapcsolódó további információk és szakrendelések az alábbi gomb kattintásával elérhetőek: