Volt már olyan érzésre, mintha minden összekeveredne? Eltűnnek az emailek, amik előbb még a szeme előtt voltak, a forgalomban mintha minden sofőr megőrült volna, ráadásul otthon sem talál meg semmit… Szinte hihetetlen, de ezek a bosszantó “apróságok” is a látászavar tünetei lehetnek. Lássuk, mik lehetnek a látásromlás okai, hogyan történik a látásromlás diagnosztizálása és mik a látáskorrekció lehetőségei!

Mi az a látászavar?

A látászavar neve önmagáért beszél: az ember látása olyannyira megromlik, megváltozik, hogy az a mindennapokban is zavaróvá válik. A látásromlás bekövetkezhet hirtelen, például egy baleset vagy valamilyen neurológia rendellenesség okán, de a probléma legtöbbször csak lassan válik olyan mértékűvé, hogy az már zavart okoz az életvitelben is. 

 

A folyamat néha annyira lassú, hogy az ember fel sem ismeri, hogy a gondjai hátterében valójában nem a stressz vagy valamilyen környezeti ok, hanem különböző szemészeti állapotok állnak. Sokan csak annyit észlelnek, hogy romlik a teljesítményük, nehezebben találnak meg tárgyakat, esetleg kisebb baleseteket szenvednek vezetés vagy sportolás közben. Valójában azonban lassabban olvasnak, romlik a térérzékelésük és a távolságot is rosszabbul tudják felbecsülni, mivel látásuk fokzotatosan homályosabbá vált. 

 

A látászavar sokszor nem is állandósul: az átmeneti látászavar körébe tartozik az átmeneti rövidlátás. Ezt főleg a számítógép előtt dolgozók tapasztalhatják. Ők sokszor órákon keresztül kénytelenek a szemükkel azonos, rövid távolságra fókuszálni. A szem pedig egy hosszú munkanap után nehezen alkalmazkodik az “utcai üzemmódhoz”, ezért átmeneti rövidlátást tapasztalhatnak. 

A látászavarok gyakori okai

Ahogy már említettük, a látászavarok hátterében tehát többféle ok is húzódhat. A látásromlás lehet genetikai probléma vagy fejlődési rendellenesség következménye, de lehet traumás eredetű, esetleg életmódbeli okokra visszavezethető is. A bajt sokszor nem a szem betegsége okozza. Előfordulhat, hogy az idegek, vagyis a szem által közvetített képfeldolgozó rendszer hibái okoznak látászavart. 

Szemészeti okok

A homályos vagy zavaros látás oka sokszor magában a szem felépítésében, működésében keresendő.

 

• A látásproblémák legnagyobb részét a különböző refraktív hibák: a rövidlátás, távollátás vagy az úgynevezett asztigmia okozza. A “refraktív” szó a szemlencsék fénytörési képességére (reflexió) utal. Rövidlátás esetén a szemlencsék fénytörési képessége nagyobb az egészségesnél. A lencse az éles képet nem az azt felfogó ideghártyára vetíti, hanem az elé. Emiatt a távoli tárgyak képét csak elmosódottan érzékeljük. A távollátás ennek fordítottja: az éles kép az ideghártya mögő vetítődik. Az asztigmiát tévesen szemtengelyferdülésnek is nevezzük. Ilyenkor a szemnek nem csak egy fókuszpontja van. Az asztigmiás ember sokszor úgy látja, a tárgyakat egy árnyék vagy aura veszi körül. Olvasáskor gyakran úgy érzékelik, mintha a betűket – a reklámtáblához hasonlóan – vékony árnyékkal nyomtatták volna. 
• Szürkehályog esetén a szemlencse elhomályosul, a látás élessége romlik, mintha egy felhőn keresztül szemlélnénk a világot.
• A zöldhályog esetén az optikai ideg károsodik és megnő a szem belső nyomása is. Sokan ilyenkor fényes pontokat látnak esetleg foltszerű látáskiesést tapasztalnak, esetleg – főleg fárasztó munka után – úgy érzik, fáj a szemük. 
• Makuladegeneráció esetén a retina sérül, ilyenkor a látótér szűkülését veszik észre a páciensek. Fontos figyelmeztető jel lehet, ha valaki állandóan forgatja a fejét, “helyezkedik”, ha fókuszált látásra van szüksége. Ez annak a tünete lehet, hogy a látótere egy része nem működik megfelelően. 

 

Neurológiai okok

A különböző szemészeti állapotok mellett a látászavarnak idegrendszeri okai is lehetnek.

• A migrén aura például félelmetes jelenség: sokan még a súlyos fejfájás megjelenése előtt tapasztalhatják a látótér szűkülését vagy homályos foltok megjelenését. Van, aki például azt tapasztalja, hogy az órája számlapjának csak egyik oldalát tudja leolvasni. 
• Az úgynevezett diabéteszes neuropátia a retina és az idegek károsodását jelenti. A magas vércukorszint miatt a szemet tápláló hajszálerek sérülnek, a vérellátási zavar pedig látásromláshoz vezethet.
• A látászavar fontos tünet lehet akkor is, ha valamilyen baleset ért bennünket. Ha például egy esés vagy a fejünk beütése után azt tapasztaljuk, hogy nem látunk élesen, fennáll az agyrázkódás veszélye.

 

A látászavarok tünetei

Bár a szemünk az elsődleges érzékszervünk, a látászavarokat sokszor meglepően nehéz észrevenni, emiatt sokaknál késik a látásproblémák diagnosztizálása. Ennek az az oka, hogy az agyunk nagyon sokáig képes kompenzálni a látásromlást. Íme néhány jel, amely a látásvizsgálat szükségességére figyelmeztet:

• Hunyorgás: sokszor a közel- vagy távollátók igyekeznek ilyen módon “élességet állítani” a szemkörnyéki izmok segítségével.

• Rossz tájékozódás: időseknél sokan a demencia előjelének tekintik a gyakori eltévedést, a tájékozódási képesség elvesztését, pedig sokszor a diabéteszes neuropátia áll a bajok hátterében. Az asztigmiával küzdő emberek szeme gyakran elfárad, utazáskor, vezetéskor nem tudnak a “nagyobb képre” koncentrálni, emiatt nehezebben jegyeznek meg útvonalakat.

• Fejfájás, szemfájdalom, szédülés: sokszor a szem kifáradását vagy a szemnyomás növekedését jelzik.

• Stressz, idegesség: enyhe, de tartós látásromlás esetén a szervezet gyakran szorongással ad vészjelzést. 

 

A szemészeti betegségek kezelésében a korai felismerésnek kulcsfontosságú szerepe van, így már a legkisebb jelnél érdemes bejelentkezni egy időközi szemészeti szűrővizsgálatra. A látásélesség rendszeres, alapos ellenőriztetése viszont mindenkinek, tünetektől függetlenül fontos feladata lenne. 

 

Látászavar diagnosztika

Diagnosztikai módszerek

Az igazán alapos szemészeti vizsgálat egyrészt látás-, másrészt szemvizsgálatból áll. A látásvizsgálat során általában egy vizsgálótáblát kell leolvasni: ezzel elsősorban a látás élessége szűrhető. A szemvizsgálat során a szem állapotát ellenőrzik: megmérhetik a szemnyomást, megvizsgálhatják a lencse áttetszőségét, a felület épségét, a szemfenék állapotát. 

 

Kezelési lehetőségek

A szemüveg és a kontaktlencse viselése klasszikus segítségnek számítanak a tartós vagy rendszeresen jelentkező látászavar esetén. Ezek főleg a refraktív hibák esetén lehetnek hasznosak, de egyéb szembetegségeknél is hozzájárulhatnak a látás javításához, az életminőség fenntartásához. A szemüvegviselés azonban a legtöbb esetben nem “gyógyítja meg” a szemet: valójában tüneti kezelést jelent és hozzájárulhat a szem egészségének megőrzéséhez azzal, hogy tehermentesíti a megerőltetett szemet. 

 

A látásélesség javítása ma már műtéti úton is lehetséges. A műtétek során formálható a szemlencse, így a távol- vagy közellátás viszonylag biztonságosan és tartósan korrigálható. A műtét során az orvos képes eltávolítani vagy vékonyítja a szürkehályogot. A szemlencse súlyos károsodása esetén műlencse behelyezésére is lehetőség van.

 

Gyógyszeres kezelés esetén a legtöbbször általában már a látásvesztés megelőzése a cél. Zöldhályog fennállásakor a gyógyszerek képesek lehetnek csökkenteni a szemnyomást, ezáltal az idegeket érő terhelést. A különböző gyulladáscsökkentőknek szerepe lehet abban, hogy a sérült, irritált szem hegesedés nélkül, gyorsan gyógyuljon. A vérnyomást és vércukorszintet beállító gyógyszerek közvetve a szemre is hatnak. Ezeknek az állapotoknak a kezelése szintén hozzájárul a látás egészségének megőrzéséhez.

 

Mikor forduljunk orvoshoz?

A rendszeres látás- és szemvizsgálat nagyon sokat segít a szemészeti betegségek diagnosztizálásában. Legalább kétévente, de irodai, képernyős munkakörök és a szemet terhelő tevékenységek (például hegesztés, villódzó fényben végzett munka stb.) esetén akár évente is érdemes részt venni a megfelelő szemészeti szűrővizsgálaton. 

 

Hirtelen fellépő, nagymértékű, tartós vagy átmeneti látászavar esetén azonnal forduljunk orvoshoz! A kötőhártya-gyulladást, allergiás szemviszketést, könnyezést, váladékozást is érdemes komolyan venni – még akkor is, ha ezek az állapotok sokszor vény nélkül kapható szerekkel is kezelhetők.

 

Azonnal keressünk fel szakembert a szem sérülése esetén! Ugyanúgy sürgősen forduljunk orvoshoz látótérkiesés, foltos- vagy csőlátás, kettőslátás tapasztalásakor is! Ezek a betegségek komoly idegrendszeri problémák, vérzések, rejtett sérülések jelei is lehetnek. 

 

Kétségbe kell-e esni látászavar esetén?

A látászavar mára a legtöbb esetben hatékonyan és fájdalommentesen kezelhető, különösen, ha időben sikerül felismerni és diagnosztizálni a pontos problémát. Az időben elkezdett kezelés azonban kulcsfontosságú. Az elhanyagolt neurológiai problémák esetében könnyen keletkezhetnek visszafordíthatatlan károk. Az enyhébb látászavarok balesetveszélyt okoznak és számos más, közvetett szövődménnyel járhatnak együtt. 

 

Úgy érzi, Önt is érintheti a látászavar? Tapasztalt szakembereinkre nyugodtan rábízhatja magát. Jelentkezzen be szemészeti vizsgálatra és legyen újra magabiztos a mindennapokban!