Övsömör

Az övsömör, más néven herpes zoster, egy fájdalmas és kellemetlen bőrbetegség, amely a szervezetben lappangó varicella-zoster vírus újbóli aktiválódásával jár. Az Újbuda Medical Centerben, Budapest 11. kerületében, szakszerű ellátást és teljes körű tanácsadást nyújtunk az övsömör kezelésében.

 

Mi az övsömör és mik az okai?

 

Az övsömör (herpes zoster) egy vírusos eredetű fertőzés, amely fájdalmas bőrkiütések kialakulásával jár. A betegséget ugyanaz a varicella-zoster vírus (VZV) okozza, amely a gyermekkorban általában bárányhimlőként jelentkezik. Miután valaki átesett a bárányhimlőn, a vírus nem tűnik el teljesen a szervezetből; helyette a gerinc mentén lévő idegdúcokban (ganglionokban) marad rejtve, akár évtizedeken keresztül inaktív állapotban.

 

Az övsömör kifejlődése az immunrendszer állapotához szorosan kötődik.

 

A következőkben részletesen bemutatjuk, milyen tényezők válthatják ki az övsömör kialakulását:

 

1. Életkorral összefüggő immunrendszer-gyengülés

 

Ahogy az ember öregszik, az immunrendszer fokozatosan gyengül, ezáltal kevésbé hatékonyan képes megvédeni a szervezetet a fertőzésektől, és kevésbé hatékonyan képes kordában tartani azokat a vírusokat is, amelyek már korábban bekerültek a szervezetbe. Az 50 év felettiek körében az övsömör előfordulása jelentősen magasabb, de az életkor előrehaladtával, különösen 70-80 éves kor környékén, a betegség kockázata tovább nő. Az időskori immunrendszer-gyengülés természetes folyamat, amelynek következtében a szervezet kevésbé képes ellenállni a rejtett vírusok aktiválódásának.

 

2. Stressz és lelki megterhelés

 

A hosszú távú pszichológiai stressz kifejezetten hajlamosító tényező lehet az övsömör kialakulására. A stresszhormonok folyamatos jelenléte ugyanis gyengíti az immunrendszert, kimeríti a szervezetet, és növeli a szervezet érzékenységét különböző betegségekkel szemben. Az övsömör gyakran olyan időszakokban jelentkezik, amikor az ember jelentős stressz alatt áll, például egy fontos munkahelyi projekt, családi krízis, pénzügyi problémák vagy más jelentős élethelyzet kapcsán. A tartós stressz nemcsak az övsömör, hanem számos más krónikus betegség, például magas vérnyomás vagy cukorbetegség kialakulásához is hozzájárulhat.

 

3. Legyengült immunrendszer – betegségek és gyógyszerek

 

Az immunrendszert gyengítő betegségek, mint például a HIV, különböző daganatos betegségek (pl. leukémia, limfóma) és autoimmun betegségek (pl. lupus, rheumatoid arthritis) szintén növelik az övsömör kialakulásának kockázatát. Ezeknél a betegségeknél az immunrendszer már eleve túlterhelt vagy gyengült, így a varicella-zoster vírusnak nagyobb esélye van aktiválódni. A szervátültetettek és az immunszuppresszáns (immunrendszert elnyomó) gyógyszereket szedők esetében is hasonló a helyzet. Az ilyen gyógyszerek célja, hogy csökkentsék a szervezet immunválaszát, ezáltal megakadályozva például a transzplantált szerv kilökődését, de ez a védelem csökkenti az immunrendszer vírusellenes védekezőképességét is, így növelve az övsömör kockázatát.

 

4. Koronavírus-fertőzés és övsömör összefüggése

 

Az elmúlt években, különösen a COVID-19 járvány során, megfigyelték, hogy egyes koronavíruson átesett pácienseknél megemelkedett az övsömör kialakulásának kockázata. A COVID-19 ugyanis olyan vírus, amely komoly terhet ró az immunrendszerre, és tartós gyengülést okozhat, különösen azoknál, akik hosszú COVID-19-tünetektől szenvednek vagy már eleve legyengült immunrendszerrel rendelkeztek. Bár a pontos összefüggést még kutatják, feltételezhető, hogy a COVID-19 okozta stressz, a betegség által kiváltott gyulladásos folyamatok és a szervezet hosszú távú gyengülése mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a varicella-zoster vírus újra aktiválódjon.

 

5. Övsömör lelki okai – pszichoszomatikus tényezők

 

Az övsömör megjelenése mögött gyakran húzódnak meg lelki, pszichoszomatikus okok is. Számos esetben az övsömört olyan személyek tapasztalják, akik folyamatos belső feszültséggel, stresszel, önmagukkal kapcsolatos bizonytalansággal vagy hosszú ideje feldolgozatlan lelki problémákkal küzdenek. Az elhúzódó lelki megterhelés és a belső stressz folyamatosan gyengíti az immunrendszert, és különösen idősebb korban nagyobb valószínűséggel eredményezhet betegségeket, köztük az övsömört. A pszichoszomatikus orvoslás szerint a test és lélek egysége miatt az érzelmi állapot és a lelki egészség közvetlenül hat az immunrendszerre és a szervezet fizikai állapotára.

 

6. Védőoltás az övsömör ellen

 

Az övsömör kialakulásának megelőzésére már elérhető a herpes zoster elleni védőoltás, amely különösen ajánlott az idősebb korosztály számára, illetve azoknak, akiknél valamilyen okból fokozott kockázat áll fenn. Az oltás segít megelőzni a betegség kialakulását vagy enyhíteni a tüneteket, amennyiben az övsömör mégis megjelenne. Az oltás különösen azok számára fontos, akik krónikus betegségben szenvednek vagy gyakran tapasztalnak intenzív stresszt.

 

Az övsömör tünetei – hogyan ismerjük fel?

 

Az övsömör egyik jellegzetessége, hogy rendkívül fájdalmas és hosszú lefolyású lehet. A tünetek általában fokozatosan alakulnak ki, és a betegség lefolyása során a fájdalom és bőrelváltozások fokozatosan jelentkeznek.

 

Az alábbiakban részletesen ismertetjük az övsömör tüneteit és jellemzőit:

 

1. Éles, szúró fájdalom az érintett bőrterületen

 

Az övsömör legelső tünete gyakran egy erős, szúró vagy égő fájdalom, amely az érintett bőrterületen jelentkezik. Ez a fájdalom előfordulhat anélkül is, hogy a kiütések megjelennének, és gyakran összetéveszthető más betegségek tüneteivel. Az övsömör fájdalma sok esetben a kezdeti fázisban a legsúlyosabb, és ezt követően enyhül, bár előfordulhat, hogy a fájdalom hetekig vagy akár hónapokig is fennmarad, amit "posztherpeszes neuralgiának" nevezünk.

 

2. Bőrelváltozások: vöröses kiütések és folyadékkal telt hólyagok

 

Néhány nappal a fájdalom jelentkezése után vöröses kiütések jelennek meg az érintett területen, általában csíkos vagy sávos elrendezésben, amely a test egyik oldalára korlátozódik. Ez a jellemző, féloldalas eloszlás gyakran segít az övsömör felismerésében. A kiütések hamarosan apró, folyadékkal telt hólyagokká alakulnak, amelyek viszkethetnek, és érintésre fájdalmasak lehetnek. A hólyagok általában 7-10 nap után kiszáradnak és pörkösödnek, majd fokozatosan leesnek. Az övsömör a bőr bármely területén megjelenhet, de leggyakrabban a mellkas, has vagy hát területén fordul elő.

 

3. Általános rossz közérzet, fáradtság és hőemelkedés

 

Az övsömör sok esetben általános rossz közérzettel, fáradtsággal és enyhe hőemelkedéssel társul, különösen a betegség kezdeti szakaszában. Ezek a tünetek az immunrendszer válaszreakciói a vírus aktiválódására. Bár a hőemelkedés ritkán súlyos, a fáradtság és az általános gyengeség zavaró lehet, és sok esetben pihenést igényel.

 

4. Viszketés vagy bizsergés az érintett bőrterületen

 

A fájdalom megjelenése előtt vagy azzal párhuzamosan viszketés vagy bizsergés is kialakulhat a bőrön. Ezt az érzést a fertőzött idegek irritációja okozza, amely az ideg mentén jelentkezik, és gyakran csíkos mintázatban helyezkedik el. Ez a bizsergés figyelmeztető jel lehet arra, hogy a vírus aktiválódott, és hamarosan megjelennek a fájdalmas kiütések.

 

5. Övsömör az arcon, lábon vagy szem környékén

 

Az övsömör leggyakrabban a törzs területén jelentkezik, de előfordulhat az arcon, a lábon, vagy akár a szem környékén is. Az arcon kialakuló övsömör különösen veszélyes, mert a vírus megtámadhatja a szem idegeit, amely a látást is veszélyeztetheti. Ha a szem környékén jelentkeznek az övsömör tünetei, sürgősen orvosi kezelésre van szükség, hogy elkerüljük a szaruhártya károsodását és a látás romlását.

 

6. Kiütés nélküli övsömör

 

Bár ritkább, előfordulhat, hogy az övsömör nem okoz bőrelváltozásokat, ezt a jelenséget "kiütés nélküli övsömörnek" nevezik. Ilyenkor az egyetlen tünet a fájdalom, ami gyakran félrevezető lehet, mert más betegségekkel – például szívproblémákkal vagy vesekővel – téveszthető össze. A kiütés nélküli övsömör is komoly fájdalmat okozhat, amely hosszabb ideig elhúzódhat.

 

7. Meddig tart az övsömör fájdalma?

 

Az övsömör fájdalma általában a kiütések megjelenésével párhuzamosan a legintenzívebb, de a fájdalom gyakran tovább fennmarad még azután is, hogy a kiütések eltűntek. A fájdalom időtartama változó lehet: egyes esetekben csupán néhány hétig tart, míg más esetekben – különösen idősebb vagy legyengült immunrendszerű betegeknél – a fájdalom hónapokig, sőt, akár egy évig is elhúzódhat. Ezt a jelenséget posztherpeszes neuralgiának hívják, és ez az övsömör egyik leggyakoribb szövődménye.

 

Hogyan fertőz az övsömör és meddig fertőz?

 

Az övsömör (herpes zoster) a varicella-zoster vírus újraaktiválódása miatt alakul ki, amely ugyanaz a vírus, amely a bárányhimlőt is okozza. Bár az övsömör önmagában nem fertőző módon terjed, a benne található aktív vírus bárányhimlőt okozhat azoknál, akik még nem estek át rajta vagy nem kaptak védőoltást. Ez azt jelenti, hogy az övsömörrel fertőzött személy környezetében a fogékony emberek (például kisgyermekek, várandós nők és legyengült immunrendszerű személyek) bárányhimlőt kaphatnak, ha közvetlen kapcsolatba kerülnek a beteg bőrkiütéseivel.

 

Az övsömör terjedése – hogyan fertőz?

 

Az övsömör csak közvetlen érintkezés útján fertőző, és kizárólag a kiütésekben található hólyagokból lehet átadni a vírust. Ezek a hólyagok folyadékkal telítettek, amely vírusokat tartalmaz, és közvetlen bőr-bőr érintkezés vagy a hólyagfolyadékkal való kapcsolat révén a vírus átjuthat egy másik személy szervezetébe. Az övsömör tehát nem terjed cseppfertőzéssel, légutakon keresztül vagy más közvetett módon, mint például a levegőben terjedő vírusok esetén. Így azok az emberek, akik korábban nem estek át bárányhimlőn, elkerülhetik a fertőzést azzal, ha nem érintkeznek közvetlenül az övsömörös személy bőrével vagy hólyagjaival.

 

Fontos megjegyezni, hogy bár az övsömörrel fertőzött személyek megfertőzhetnek másokat bárányhimlő vírussal, övsömört nem okozhatnak más emberekben. Az övsömör csak azoknál alakulhat ki, akik már korábban átestek a bárányhimlőn, mivel a vírus rejtetten jelen van az idegsejtekben, és újraaktiválódásra van szükség ahhoz, hogy övsömörként jelentkezzen.

 

Meddig fertőz az övsömör?

 

Az övsömör fertőzőképessége időben korlátozott, és csak addig áll fenn, amíg a hólyagok nyitottak, és folyadékot tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy az övsömör fertőzőképessége leginkább a betegség korai szakaszában áll fenn, amikor a hólyagok megjelennek és még nem kezdenek kiszáradni. Amikor a hólyagok pörkösödni kezdenek és kiszáradnak, a fertőzésveszély jelentősen csökken, mivel a vírus ekkor már nem él a felszínen.

 

Ez az időszak általában 7-10 napig tart, amíg a hólyagok kiszáradnak és hegesednek, de a pontos időszak változó lehet egyénenként. Az orvosok általánosan azt javasolják, hogy az övsömörrel küzdő betegek addig kerüljék a közvetlen kapcsolatot a fogékony személyekkel, amíg a hólyagok teljesen be nem hegesednek és pörkösen le nem esnek.

 

Különös figyelem a fogékony csoportok esetében

 

Az övsömörrel fertőzött személyek különösen fontos, hogy elkerüljék az érintkezést azokkal a személyekkel, akiknél nagyobb a kockázat a bárányhimlő súlyos lefolyására.

 

Az érintkezés kerülése különösen lényeges a következő csoportok számára:

 

• Várandós nők: Különösen az első és második trimeszterben a bárányhimlő veszélyes lehet a magzatra, mivel fejlődési rendellenességeket vagy akár vetélést okozhat.

 

• Újszülöttek és csecsemők: Akik még nem kaptak bárányhimlő elleni védőoltást, és különösen sérülékenyek a vírus súlyosabb szövődményeivel szemben.

 

• Legyengült immunrendszerű emberek: Például rákos betegek, transzplantáltak, HIV-fertőzöttek és egyéb immunrendszert gyengítő betegségben szenvedők esetében a bárányhimlő súlyos, akár életveszélyes lehet.

 

Hogyan csökkentsük a fertőzésveszélyt?

 

Az övsömör tüneteinek jelentkezése esetén az alábbi óvintézkedések segíthetnek a fertőzés kockázatának minimalizálásában:

 

• Gyakori kézmosás: Különösen akkor, ha a kiütéseket kezeljük, mert ezzel csökkenthetjük a vírus átvitelének esélyét.

 

• A hólyagok lefedése: Ha lehetséges, fedjük le a kiütéseket steril kötéssel, hogy elkerüljük a közvetlen érintkezést és minimalizáljuk a vírus terjedését.

 

• Kerülni az érintkezést a veszélyeztetett csoportokkal: Mindaddig, amíg a hólyagok be nem pörkösödnek, célszerű kerülni az érintkezést kisgyermekekkel, várandós nőkkel és más fogékony személyekkel.

 

Az övsömör fertőzésének időszakában tehát fontos az elővigyázatosság, különösen a fertőzésveszélyes időszak alatt, amikor a hólyagok még nyitottak és nedveznek. Az Újbuda Medical Centerben a betegek számára teljes körű tanácsadás és segítség áll rendelkezésre a betegség kezelésére és a fertőzés elkerülésére vonatkozóan.

 

Övsömör kezelése és tisztálkodás övsömör esetén

 

Az övsömör (herpes zoster) kezelésében a fő cél a fájdalom csillapítása, a gyulladás csökkentése, és a betegség gyorsabb lefolyásának elősegítése. A kezelés általában orvosi felügyeletet igényel, mivel a megfelelő gyógyszerek és módszerek kiválasztása segít megelőzni a szövődményeket és enyhíti a kellemetlen tüneteket. Ezenkívül a helyes tisztálkodási szokások és az otthoni kezelés kiegészítő módszerei is szerepet játszanak a kellemetlenségek enyhítésében.

 

Övsömör kezelése

 

Az övsömör kezelése komplex megközelítést igényel, amely az antivirális gyógyszereket, fájdalomcsillapítást, és esetenként gyulladáscsökkentő készítményeket foglal magában. Az orvos a beteg egyéni állapotától és a tünetek súlyosságától függően állíthatja össze a kezelési tervet.

 

1. Antivirális gyógyszerek
   Az antivirális gyógyszerek (például az aciklovir, famciklovir és valaciklovir) különösen hatásosak, ha a betegség korai szakaszában, a kiütések megjelenésétől számított 72 órán belül kezdik el őket alkalmazni. Ezek a gyógyszerek csökkenthetik a vírus aktivitását, rövidíthetik a betegség lefolyását és enyhíthetik a fájdalmat. Az antivirális gyógyszerek alkalmazásával megelőzhetők a szövődmények is, mint például a posztherpeszes neuralgia, amely az övsömör utáni hosszan tartó fájdalmat jelenti.
2. Milgamma és egyéb vitaminok
   A Milgamma tabletták, amelyek főként B-vitamint tartalmaznak, szintén segíthetnek az idegfájdalom enyhítésében és az idegek regenerálódásában. Az övsömör gyakran az idegrendszert is érinti, és a B-vitamin komplex javíthatja az idegek működését, támogatva ezzel a gyorsabb gyógyulást.
3. Fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők
   A fájdalom enyhítése kiemelten fontos az övsömör esetén, mivel a fájdalom lehet éles, szúró vagy égő jellegű, amely jelentősen ronthatja az életminőséget. A fájdalomcsillapítók, mint az ibuprofén vagy a paracetamol, gyakran segíthetnek csökkenteni a gyulladást és az enyhébb fájdalmakat. Súlyosabb esetekben az orvos erősebb, akár vényköteles fájdalomcsillapítókat is felírhat.
4. Övsömör krémek és helyi kezelések
   Az övsömör kezelésére különféle helyi krémek is rendelkezésre állnak, amelyek célja a fájdalom és a viszketés enyhítése. A calamin lotion és más hűsítő hatású krémek csökkenthetik a bőr irritációját, míg egyes vírusellenes kenőcsök segíthetnek a bőrfelszínen lévő vírus terjedésének lassításában. Ezeket a krémeket óvatosan kell felvinni, hogy ne okozzunk további irritációt a bőrön.
5. Otthoni kezelés és házi gyógymódok
   Az övsömör kezelésének részeként néhány házi praktika is segíthet a tünetek enyhítésében. A hűsítő borogatások, például hideg vizes ruhák vagy borogatások alkalmazása megnyugtatja a bőrt és csökkentheti a gyulladást, valamint a fájdalmat. Fontos azonban, hogy kerüljük a jéggel való közvetlen érintkezést, mert az túl hideg lehet és további bőrirritációt okozhat. A természetes, nyugtató hatású összetevők, mint az aloe vera, szintén alkalmazhatók, hogy enyhítsék a viszketést és hűsítsék a bőrt.

 

Tisztálkodás övsömör esetén

 

Az övsömör során a bőr érzékeny és fájdalmas lehet, ezért a megfelelő higiénia különösen fontos, hogy elkerüljük a további irritációt és csökkentsük a fertőzés kockázatát. A tisztálkodás során különös óvatossággal kell eljárni, hogy minimalizáljuk a bőr további károsodását és a fájdalmat.

• Kerüljük a forró vízzel való érintkezést
  Az övsömörös bőr számára a forró víz irritáló hatású lehet, ezért ajánlott inkább langyos vagy hűvösebb vízzel zuhanyozni. A forró víz fokozhatja a bőr érzékenységét és a viszketést, valamint növelheti a fájdalmat. A hűvösebb víz viszont nyugtató hatással lehet, és enyhítheti az irritációt.

 

• Óvatos bőrtisztítás
  Tisztálkodás közben kerüljük az erőteljes dörzsölést vagy dörzsszivacsok használatát, mivel ezek felsérthetik a hólyagokat és növelhetik a fertőzés kockázatát. Az övsömör esetén a bőrfelületet gyengéd mozdulatokkal kell tisztítani, például puha ruhával vagy szivaccsal. A szappanok helyett célszerű olyan gyengéd, illatmentes tisztítószereket használni, amelyek kímélik a bőrt, és nem okoznak további irritációt.

 

• Óvatos szárítás
  Zuhanyozás vagy tisztálkodás után a bőr szárításához puha törülközőt használjunk, és a bőrt óvatosan itassuk fel, ahelyett, hogy dörzsölnénk. A dörzsölés fokozhatja a fájdalmat és irritálhatja a hólyagokat, míg a gyengéd itatás segít megőrizni a bőr épségét és csökkenti a fertőzés esélyét.

 

• Bőrápolás és hidratálás
  Az övsömör miatt a bőr kiszáradhat, különösen a hólyagok gyógyulása során. A kímélő, illatmentes hidratálókrémek használata segíthet fenntartani a bőr nedvességtartalmát és csökkenteni az irritációt. Fontos azonban, hogy a hidratálókat csak akkor alkalmazzuk, ha a hólyagok már megszáradtak és elkezdtek hegesedni, mert a nyílt hólyagokra történő felvitel növelheti a fertőzés kockázatát.

 

Visszatérő övsömör és az övsömör lelki okai

 

Az övsömör egy olyan vírusos fertőzés, amely nemcsak fizikailag jelentős megterhelést okozhat, hanem a lelki tényezők is befolyásolhatják kialakulását és lefolyását. A visszatérő övsömör jelensége különösen azoknál figyelhető meg, akiknek immunrendszere meggyengült, vagy akik hosszabb ideig tartó stresszhatás alatt állnak. Az övsömör mögött meghúzódó lelki tényezők megértése segíthet abban, hogy jobban átlássuk a betegség okait és a megfelelő kezelést is könnyebben megtaláljuk.

 

Visszatérő övsömör – miért jelenhet meg újra?

 

Az övsömör kialakulását a varicella-zoster vírus okozza, amely a bárányhimlő után rejtve maradhat az idegrendszerben, és a megfelelő körülmények között újra aktiválódhat. Az első övsömör fertőzés után, amikor a betegség lecseng, a vírus nem távozik teljesen a szervezetből, hanem az idegdúcokban (ganglionokban) „szunnyadva” maradhat.

Különböző tényezők hatására azonban – amelyek között az immunrendszer gyengesége és a stressz kiemelt szerepet kap – a vírus újra aktiválódhat, és így ismételten kialakulhat az övsömör.

• Immunrendszert gyengítő tényezők
  A leggyakoribb ok, amely a vírus újraaktiválódását okozza, az immunrendszer meggyengülése. Az idősebb korban, egyes krónikus betegségek vagy immunrendszert gyengítő kezelések során (például kemoterápia, szervátültetés vagy HIV-fertőzés) az immunrendszer gyakran nem képes olyan hatékonyan védekezni, és ezáltal a vírus újbóli aktiválódására is nagyobb esély nyílik. Az immunrendszer működésének támogatása tehát fontos szerepet játszik a visszatérő övsömör megelőzésében.

 

• Stressz és pszichés terhelés
  A visszatérő övsömör kialakulásában a stressz kiemelt szerepet játszik. A krónikus vagy súlyos stresszhelyzetek, mint például a hosszan tartó munkahelyi vagy családi feszültségek, veszteség vagy más jelentős életesemények, csökkenthetik az immunrendszer védekezőképességét. A pszichés terhelés alatti állapotok gyakran nemcsak lelki, hanem testi tünetekkel is járnak, és a stressz akár közvetlenül hozzájárulhat ahhoz, hogy a vírus újraaktiválódjon és visszatérjen az övsömör.

 

• Életmód és egészségügyi kockázatok
  Egyéb tényezők is hozzájárulhatnak a visszatérő övsömör kialakulásához, mint például a helytelen táplálkozás, alváshiány, dohányzás vagy alkoholfogyasztás, amelyek mind csökkenthetik a szervezet védekezőképességét. Az egészségtelen életmód hosszú távon hatással lehet az immunrendszer működésére, és ezáltal növelheti a visszatérő övsömör kockázatát.

 

Az övsömör lelki okai – hogyan hat a pszichés stressz a betegség kialakulására?

 

Az övsömör kialakulásában a lelki tényezők, különösen a stressz és a pszichés terhelés meghatározó szerepet játszhatnak. Számos kutatás igazolja, hogy a pszichés stressz közvetlen hatással van az immunrendszer működésére. Ha a stressz hosszabb ideig fennáll, a szervezet nem képes hatékonyan védekezni a betegségekkel szemben, és így a lappangó vírusok újra aktiválódhatnak.

 

• A pszichés stressz és az immunrendszer kapcsolata
  A krónikus stressz hatására a szervezet kortizolt és más stresszhormonokat termel, amelyek hosszú távon gyengítik az immunrendszer működését. Ez a folyamat hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet kevésbé legyen képes védekezni a fertőzésekkel, például a varicella-zoster vírussal szemben, ami újraaktiválódhat, és övsömörként jelentkezhet.

 

• Lelki trauma és megterhelés
  A jelentős élethelyzeti változások, mint például egy szerettünk elvesztése, válás vagy munkahely elvesztése, gyakran mély lelki megterheléssel járnak, amelyek hozzájárulhatnak a pszichés és fizikai egészség romlásához is. Az ilyen helyzetekben a lelki trauma által kiváltott stressz gyakran gyengíti a szervezet védekezőképességét, és ez a vírus újraaktiválódásához vezethet.

 

• Érzelmi kimerültség és szorongás
  Az érzelmi kimerültség, amelyet például hosszan tartó munkahelyi stressz, párkapcsolati problémák vagy egyéb érzelmi megterhelések okozhatnak, közvetlen hatással lehet a test ellenállóképességére. Az ilyen szorongások és a napi feszültségek hosszú távon gyengíthetik az immunrendszert, és növelhetik a vírus újraaktiválódásának esélyét.

 

Hogyan segíthetünk megelőzni a visszatérő övsömört?

 

A visszatérő övsömör elkerülése érdekében fontos a stresszkezelés, az immunrendszer támogatása, és az egészséges életmód fenntartása.

 

Az alábbi lépések segíthetnek a lelki és fizikai egészség megőrzésében:

 

1. Stresszkezelési technikák alkalmazása
   A relaxációs technikák, például a meditáció, a jóga vagy a mély légzési gyakorlatok, segíthetnek csökkenteni a stresszt és javíthatják az általános közérzetet. A stressz kezelése nemcsak a lelki, hanem a testi egészség szempontjából is előnyös lehet.
2. Egészséges táplálkozás és rendszeres testmozgás
   Az immunrendszer erősítése érdekében fontos a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étrend, valamint a rendszeres testmozgás. A megfelelő táplálkozás és a fizikai aktivitás segíthet a szervezet természetes védekezőképességének fenntartásában.
3. Immunrendszert támogató szerek és vitaminok
   Az orvos ajánlásával különféle immunerősítő készítmények, mint például a C-vitamin, D-vitamin és B-vitamin komplexek, szintén segíthetnek abban, hogy a szervezet védekezőképessége megfelelő maradjon, és így csökkentsék a vírus újraaktiválódásának esélyét.
4. Pszichés támogatás
   A lelki egészség támogatása érdekében hasznos lehet pszichológushoz vagy mentálhigiénés szakemberhez fordulni. A rendszeres beszélgetés, a támogató környezet, és a mentális jólétet elősegítő technikák alkalmazása nagyban hozzájárulhatnak a stressz kezeléséhez és a lelki megterhelés csökkentéséhez.

 

Az övsömör tehát nemcsak fizikai, hanem lelki tényezők által is kiváltott betegség lehet, és a visszatérő övsömör elkerüléséhez különös figyelmet kell fordítani mind a testi, mind a lelki egészség megőrzésére. Az Újbuda Medical Centerben nemcsak orvosi kezelést, hanem tanácsadást is nyújtunk, hogy segítsünk a betegeknek a stressz kezelésében és a visszatérő övsömör kockázatának minimalizálásában.

 

Övsömör gyermekeknél

 

Bár az övsömör leggyakrabban felnőtteknél fordul elő, gyerekeknél is előfordulhat, különösen azoknál, akik korábban bárányhimlőn estek át, és valamilyen egészségi probléma következtében legyengült az immunrendszerük.

 

Koronavírus és övsömör – van kapcsolat?

 

A COVID-19 világjárvány idején több kutatás és megfigyelés is született arra vonatkozóan, hogy a koronavírus-fertőzés és az övsömör (herpes zoster) megjelenése között összefüggés lehet. Bár a koronavírus önmagában nem okoz övsömört, közvetett hatásai – mint az immunrendszer legyengítése vagy az egyéb betegségek súlyosbítása – növelhetik a kockázatot. Az övsömör egy olyan vírus által okozott fertőzés, amely aktiválódhat, amikor az immunrendszer nem működik megfelelően, és a COVID-19 fertőzés éppen ilyen környezetet teremthet.

 

Miért növelheti a koronavírus az övsömör kialakulásának esélyét?

 

A COVID-19 fertőzés számos módon hat a szervezetre, különösen az immunrendszerre, ami egy sor következménnyel járhat. A fertőzés alatti és utáni időszakban a szervezet legyengülhet, és kevésbé lesz képes hatékonyan védekezni más vírusokkal, például a varicella-zoster vírussal szemben, amely az övsömör kialakulásáért felelős.

 

1. Immunrendszer gyengülése
   A koronavírus fertőzés az immunrendszert jelentősen megterheli. A szervezet a COVID-19 ellen küzdve nagy mennyiségű energiát és immunsejtet használ fel, amelyek így ideiglenesen kevésbé hatékonyan működhetnek más kórokozókkal szemben. Ez az immunrendszer kimerüléséhez vezethet, ami kedvező feltételeket teremt a lappangó vírusok, például a varicella-zoster újraaktiválódásához. Az övsömör tehát könnyebben jelenhet meg azoknál, akik korábban átestek a bárányhimlőn, mivel a varicella-zoster vírus egész életük során a szervezetükben maradhat.
2. Krónikus gyulladás és vírusfertőzés utáni állapotok
   A COVID-19 fertőzés számos esetben hosszan tartó gyulladást okoz a szervezetben, amely tovább gyengítheti az immunrendszert. A vírus utáni állapot, amit „long COVID” néven is emlegetnek, gyakran jár krónikus gyulladással és fáradtsággal, amely hónapokon keresztül fennállhat. Az ilyen állapotban lévő betegek érzékenyebbek lehetnek egyéb fertőzésekre, köztük az övsömörre, hiszen az immunrendszerük még mindig a COVID-19 okozta károk helyreállításán dolgozik.
3. Stressz és pszichés hatások
   A COVID-19 járvány alatt rengetegen éltek át stresszt, szorongást és mentális megterhelést, amelyek közvetlenül is hozzájárulhatnak az övsömör kialakulásához. A pszichés stressz fokozottan hat az immunrendszerre, és a krónikus stressz csökkenti annak ellenállóképességét. Mivel a COVID-19 járvány alatt sokan szembesültek bizonytalansággal, elszigeteltséggel és egészségügyi félelmekkel, a pszichés stressz szintje különösen magas volt, ami növelheti az övsömör kockázatát azoknál, akiknél a vírus már jelen van a szervezetben.

 

Az oltás és az övsömör – befolyásolhatja-e a vakcina az övsömör megjelenését?

 

A COVID-19 elleni oltás bevezetésével felmerült a kérdés, hogy az oltás növelheti-e az övsömör kialakulásának esélyét. Bár az oltások általában nagyon biztonságosak, a klinikai gyakorlat során ritka esetekben megfigyeltek olyan reakciókat, amelyek után az övsömör megjelent. Az immunválasz, amit a COVID-19 oltás kivált, átmenetileg fokozott aktivitásra készteti az immunrendszert, és ez néhány esetben előidézhette a varicella-zoster vírus újraaktiválódását. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a jelenség rendkívül ritka, és az oltás előnyei messze meghaladják a kockázatokat. Az oltások csökkentik a COVID-19 súlyos lefolyásának esélyét, és így végső soron hozzájárulhatnak az immunrendszer erősebb állapotának fenntartásához is.

 

Az övsömör kezelése COVID-19 fertőzés után

 

A COVID-19 és az övsömör együttes megjelenése vagy a COVID-19 utáni övsömör esetében a megfelelő kezelés kulcsfontosságú. Az övsömör kezelésére antivirális gyógyszerek, mint például az aciklovir vagy a valaciklovir, alkalmazhatók, amelyek segítenek a vírus aktivitásának csökkentésében. Az övsömör fájdalomcsillapítására és a gyulladás csökkentésére fájdalomcsillapítók, illetve B-vitamin-készítmények, például Milgamma tabletták is ajánlottak, amelyek támogatják az idegek regenerációját.

• Antivirális kezelés
  Az antivirális gyógyszerek segíthetnek a varicella-zoster vírus aktivitásának csökkentésében és a betegség lefolyásának enyhítésében. Ezek a gyógyszerek különösen akkor hatásosak, ha az övsömör tüneteinek megjelenése után minél hamarabb elkezdik őket alkalmazni, mivel így csökkenthető a betegség időtartama és a fájdalom súlyossága.

 

• Immunerősítés és egészségmegőrzés
  COVID-19 fertőzés után különösen fontos az immunrendszer támogatása vitaminokkal, mint például a D-vitamin, C-vitamin és a B-vitaminok. A megfelelő táplálkozás, hidratálás és pihenés mind hozzájárulhat a szervezet gyorsabb regenerálódásához. A rendszeres testmozgás és a stresszkezelési technikák, mint például a meditáció vagy jóga, szintén segítenek az immunrendszer helyreállításában és a stressz csökkentésében, ami közvetetten csökkentheti az övsömör újraaktiválódásának esélyét.

 

• Pszichés támogatás és stresszkezelés
  A COVID-19 utáni stressz és szorongás kezelése szintén fontos része az övsömör megelőzésének. Pszichológusok vagy mentálhigiénés szakemberek segítsége, relaxációs gyakorlatok, meditáció vagy támogató csoportok mind segíthetnek a lelki terhek csökkentésében és az immunrendszer megerősítésében.

 

Mennyi ideig tart az övsömör?

 

Az övsömör általában 2-4 hétig tart, bár a fájdalom és egyéb tünetek hosszabb ideig is fennmaradhatnak. Az övsömör fájdalma meddig tart, nagyban függ az egyén állapotától és a megfelelő kezelés alkalmazásától.

 

Találja meg a bőrproblémáira a legjobb megoldást bőrgyógyászati szakrendelésünkön Újbudán!

 

Az Újbuda Medical Center tapasztalt bőrgyógyász csapata Budapest 11. kerületében várja Önt, hogy segítsen bőre egészségének helyreállításában és megőrzésében. Legyen szó övsömörről, ekcémáról vagy más bőrpanaszról, korszerű kezelésekkel és személyre szabott ellátással segítünk a gyors gyógyulásban. Foglaljon telefonon a +36 1 550 7 550-es telefonszámon vagy online időpontot még ma!

 

 

Témához kapcsolódó további információk és szakrendelések az alábbi gomb kattintásával elérhetőek: