Pajzsmirigy göb

Ha az átlagember a pajzsmirigy göbökről hall, szinte biztos, hogy az első gondolata a rákos megbetegedések felé vezet. Pedig a pajzsmirigyen megjelenő csomók nem feltétlenül utalnak rosszindulatú daganatra. Számos egyéb betegség és állapot vezethet göbösödéshez, mint ahogy maguk a göbök is okozhatnak egészségügyi problémát. De vajon mit lehet tenni, ha úgy érezzük, gond van?

 

Mi az a pajzsmirigy göb?

A pajzsmirigy göbök definíciója és jelentősége

 

A pajzsmirigy a szervezetünk egyik legösszetettebb hormontermelő szerve. Ez szabályozza a szervezet minden sejtjének oxigénfelvételét és szerepet játszik a különböző tápanyagok feldolgozásának beállításában is. A pajzsmirigy a nyak mellkas felőli oldalán, nagyjából középtájon helyezkedik el, viszonylag közel a bőr felszínéhez, így a benne kialakuló göbök sokszor szabad szemmel is láthatók vagy megfelelő szakértelemmel kitapinthatók. A göbök azonban nem mindig nőnek nagyra. Sok páciensnél csak ultrahang vizsgálattal derül ki, hogy apró csomók alakultak ki ebben a szervben. 

 

A csak műszeresen érzékelhető pajzsmirigy göbök a lakosság csaknem felénél nagyon nagy valószínűséggel előfordulnak. Ennél nagyobb “látványos” daganatok csak alig 10%-ot érintenek. A pajzsmirigy göb rosszindulatúvá viszonylag ritkán válik, de ha már kialakult ez a tünet, az mindenképpen orvosi figyelmet igényel.

 

A pajzsmirigy göbök típusai és kategóriái

Pajzsmirigy göbök relatíve gyakran alakulnak ki. Ez azért történthet, mert többféle ok, emiatt pedig többféle göb is létezik. A pajzsmirigy göb fajtái a következők lehetnek:

• Pajzsmirigy ciszta: A pajzsmirigy ciszták kialakulhatnak valamilyen külső behatás, pl. a nyakat ért ütés folyományaként, de lehetnek (általában hosszabb távú) mérgezés vagy pajzsmirigy betegség (pl. truma nodosa) eredményei is. A pajzsmirigy ciszták levegővel, folyadékkal vagy szilárd anyaggal (esetleg ezek kombinációjával) telt “hólyagok”. Sokszor egészen nagyra nőhetnek, esztétikai problémát vagy légzési nehézséget okozhatnak, és ritkán a hangszalagok munkáját is akadályozhatják. Pajzsmirigy ciszta esetén elsősorban a kiváltó ok megtalálása a fő feladat – de a zavaró cisztákat műtéttel el is lehet távolítani. 

 

• Kolloid göb: A normál pajzsmirigyszövet nő túl, de ez általában jóindulatú (nem rákos) burjánzás. Kolloid göb esetén a kockázat az, hogy a göb nagyra nőhet, így a pajzsmirigy cisztához hasonló kellemetlenséget okozhat.

 

• Multinoduláris göb: Tulajdonképpen a pajzsmirigy ciszta egyik alfaja, többnyire a struma nodosa betegség tünete. A nevében található “multi” szócska arra utal, hogy a pajzsmirigyben több ciszta is kialakul.

 

• Gyulladásos göbök: Általában a pajzsmirigy hosszan tartó gyulladása (pl. Hashimoto-betegség) miatt alakul ki, de néha a heveny gyulladás is előidézheti. Általában elmúlik, ha az okot sikerül megszüntetni.

 

• Toxikus adenoma: A jelenség meleg göb vagy forró göb néven is ismert. A toxikus adenoma túlműködéses pajzsmirigy göböt jelent. Ilyenkor a pajzsmirigyben olyan túlnövés keletkezik, amely több hormont termel, mint az eredeti pajzsmirigy-szövet. Egy idő után a “sima” pajzsmirigy nem tudja megfelelően beállítani a hormon szintjét, így pajzsmirigy-túlműködés alakul ki.

 

• Pajzsmirigy daganat: Az összes pajzsmirigy göb csupán 5%-a rosszindulatú, de ha megjelentek a pajzsmirigy göbök, akkor mindenképpen érdemes rendszeresen ellenőrizni azokat, mert a szervezet egyensúlyának felborulása hajlamossá tehet a rosszindulatú daganatos betegségekre.

 

A pajzsmirigy göb mérete

A pajzsmirigy göbök tehét a szerven megjelenő csomók. Statisztikai adatok alapján a nőknél gyakrabban fordulnak elő, valamint a földrajzilag jódhiányos területek (Magyarországon ez sok esetben így van) is nagyobb mértékben érintettek. 

A göbök méretüket és számukat tekintve igen változatos képet mutatnak: léteznek egészen apró, pár milliméteres nagyságúak, de egészen nagyok is, melyek nyomhatják a hangszalagokat, sőt, akár légzési nehézségeket is okozhatnak (főleg göbös struma esetén).

 

Természetüket és funkciójukat tekintve sem egységesek. Vannak, amelyek kezelést sem igényelnek, ártalmatlanok, léteznek olyanok, melyek hormontermelési zavart idéznek elő, valamint olyanok is, amik sajnos rosszindulatúak. Éppen ezért fontos a göbök alapos vizsgálata és kontrollja, valamint a megfelelő terápia megválasztása. Az orvosi vizsgálat a mérettől és a funkciótól függően határozza meg a kezelés módját és menetét – ezért mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni a pajzsmirigy göbökkel!

A pajzsmirigy göbök okai

Genetikai és környezeti hatások a pajzsmirigy göbök kialakulásában

 

Megfigyelhető, hogy bizonyos vidékeken az idősebb emberek nyakán gyakran találhatóak feltűnő dudorok, kiemelkedések. Ezek félelmetesnek látszanak, de az érintettek gyakran egészen szép kort élnek meg. Ennek az az oka, hogy a pajzsmirigy göbök kialakulásában a genetikai is fontos szerepet játszik. Sokan örökletesen hajlamosak arra, hogy pajzsmrigy ciszták vagy jóindulatú túlnövések alakuljanak ki a szervezetükben. Szerencsére ezek nem feltétlenül okoznak egyéb egészségügyi problémát. 

 

Pajzsmirigy gondokhoz vezethetnek azonban különböző környezeti tényezők is. Ezek közül az egyik legismertebb a jódhiány. Egy egészséges felnőttnek kb. 180-200 mikrogramm jódra van szüksége  Várandósság és szoptatás alatt a jódszükséglet akár 260 mikrogrammig nőhet, a gyerekeknek pedig 100-140 mikrogrammra van szüksége.

 

Magyarország nagy része jódhiányos, a táplálkozással nem kerül elég jód a szervezetbe, ez pedig hosszú távon pajzsmirigy alulműködéshez vezethet. Ez az állapot lassan alakul ki és nehezen észrevehető. A tünetei többek között a hízás, a depresszió, a folyamatos (krónikus) fáradtságérzet. A jódhiány miatt kialakuló pajzsmirigy göbök viszonylag jól kezelhetők, sokszor visszafejlődnek, miután megfelelő lesz a jód szintje a szervezetben – például jódozott só fogyasztásának vagy jódpótlásnak köszönhetően.

 

Pajzsmirigy göböt, cisztát okozhat a radioaktív sugárzás is. Nagy eséllyel alakul ki pajzsmirigy betegség azoknál, akik túl sok radioaktív jód 131-es izotóppal találkoznak. Radioaktív jód izotóp szabadult fel például a csernobili atomreaktor balesete után, feltételezhetően emiatt nőtt meg a térségben a pajzsmirigy daganattal diagnosztizált betegek száma. A jód 131-es izotópjának beépülése ellen jódtabletták szedésével igyekeztek védekezni. Ennek során a pajzsmirigyet túlterhelték jóddal, így a “rossz” izotóp már nem tudott szerephez jutni. A megnövekedett jódfogyasztás viszont a pajzsmirigy túlműködését okozhatja. 

 

Pajzsmirigy göb kialakulhat különböző hormonális egyensúlyzavarok eredményeként is. Ilyen lehet például az inzulinrezisztencia vagy különböző nőgyógyászati betegségek (pl. policisztás-ovárium szindróma) is. Az, hogy ezek az állapotok pontosan milyen összefüggésben állnak egymással, még nem teljesen tisztázott. Jó hír viszont, hogy életmódváltással, gyógyszeres kezeléssel és megfelelő odafigyeléssel még a viszonylag komplex tünetegyüttesek is jól kezelhetők.

 

Életmódbeli változtatások és megelőzési stratégiák

A pajzsmirigy göbök kialakulását nem feltétlenül lehet (és kell) megelőzni, hiszen a tünetek megjelenésében a genetika is nagy szerepet játszik. A pajzsmirigy göbök megelőzésére azonban léteznek hatékony stratégiák:

• A jódszint helyreállítása: Szerte a világon elterjedt gyakorlat, hogy a konyhasót jóddal dúsítják ott, ahol táplálkozás útján nehéz megfelelő mennyiséget bevinni ebből az anyagból. A jód pótlása történhet gyógyszerek, táplálékkiegészítők segítségével is. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a jód könnyen túladagolható. Ellenőrizzük az ételek és italok összetételét, illetve győződjünk meg róla, hogy a különböző, általunk szedett táplálékkiegészítők összes jódtartalma nem haladja-e meg a napi ajánlott bevitel szintjét. 

 

• Étrend beli változtatás: A kiegyensúlyozott étrend segíti a fogyást, egyenletes szinten tartja a vércukorszintet, ezáltal pedig segíti a pajzsmirigy munkáját. A kevésbé túlterhelt pajzsmirigy pedig kisebb eséllyel betegszik meg. 

 

• Fizikai aktivitás: A mozgás javítja a sejtek oxigénellátását és inzulinérzékenységét, ezáltal a szervezet könnyebben állítja be a megfelelő egyensúly.

 

• Pajzsmirigy gyógyszer: A különböző pajzsmirigy gátló vagy serkentő gyógyszerek sokat segíthetnek a felborul hormonális egyensúly visszaállításában. A kezelés hatására javulhat a páciens hangulata, beindulhat a fogyás és csökkenhetnek az olyan kellemetlen tünetek is, mint a hirsutizmus (túlzott szőrnövekedés), májfoltosodás vagy a végtagok dagadása is.

 

Forró göbök

A pajzsmirigy göbök diagnózisa történhet izotópos röntgen vizsgálattal is. A vizsgálat során adott képük alapján a csomókat meleg és hideg göbökre tudjuk osztani. A meleg vagy forró göbök hormontermelő daganatok. Ezek általában a pajzsmirigy túlműködés jelei és legtöbbször jóindulatúak vagyis nem rákosodnak el.

A meleg vagy más néven forró göb jelenléte olyan kellemetlen tüneteket is okoz, mint a heves szívdobogás, idegesség, fogyás normális étvágy mellett – vagyis a pajzsmirigy túlműködésre jellemző panaszokat sorakoztatja fel. Szerencsére a forró göbök legtöbbször jóindulatúak, és szinte sosem utalnak rákos elváltozásra. Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy a kivétel erősíti a szabályt: a forró göbök is lehetnek rákos képletek (még ha sokkal ritkábban is),  éppen ezért indokolt esetben biopsziára lehet szükség, hogy kiderüljön az elváltozás típusa.

 

Természetesen göbök esetén vérvizsgálat is indokolt, ugyanis a probléma mind alul-, mind pedig túlműködéssel is járhat, melyet gyógyszerekkel szükséges kezelni.

A forró göbökkel ellentétben a hideg göbökkel nem árt óvatosnak lenni, mivel gyakrabban lehetnek rosszindulatúak, így érdemes ezeket szigorúbb ellenőrzés alatt tartani.

 

Pajzsmirigy göb tünetei és diagnosztikai eljárások

A pajzsmirigy göbök jellegzetes tünetei

 

A pajzsmirigy göbök kezdetben tünetmentesek. Később általában azért fedezik fel őket, mert a páciens valamilyen okból orvoshoz fordul. A belgyógyász vagy endokrinológus szakember tapintásos vizsgálatot végez. Ha ennek során göböket talál, akkor ultrahangos (vagy másmilyen képalkotó) diagnosztikai eljárás, ha indokoltnak látszik, akkor citológiai mintavétel történik. 

 

A pajzsmirigy betegségeket rendkívül kellemetlen tünetek kísérhetik. Ilyenek lehetnek:

 

• Indokolatlan hízás vagy fogyás normális étkezés és étvágy mellett
• Állandó fáradtságérzet
• Szédülés, remegés, izomgyengeség
• Depresszió vagy fokozott idegesség, szorongás
• Menstruációs zavarok, meddőség
• Fokozott szőrnövekedés (hirsutizmus), májfoltok kialakulása, bőrnövedékek kialakulása
• Hajhullás

 

Hogyan történik a pajzsmirigy göbök diagnosztizálása?

A pajzsmirigy göböket sokszor a már említett tapintásos vizsgálattal is észlelni lehet, ritkább esetben a göbök kidudorodnak és láthatóvá válnak a nyak bőre alatt. A göbök legtöbbször nem önállóan jelennek meg, hanem valamilyen más pajzsmirigy probléma tüneteként, ezért a belgyógyász vagy endokrinológus általában laborvizsgálatot kér. Ennek során legtöbbször a  TSH, T3, T4 és TRH értéket vizsgálják. 

 

Ezzel párhuzamosan általában pajzsmirigy ultrahang vizsgálatot végeznek. Ez a vizsgálat nagy valószínűséggel kimutatja, hogy a pajzsmirigy göbök melyik típusával állunk szemben. A további pontosítás érdekében röntgen, CT, MRI vizsgálatot is lehet végezni. 

 

Ezeknek a vizsgálatoknak az eredménye általában fényt derít arra, hogy pontosan milyen betegséggel állunk szemben. Ha az orvos megítélése szerint fennáll a rosszindulatú daganat esélye, esetleg nem lehet teljes pontossággal megállapítani az elváltozás okát, általában mintavétel (biopszia) történik.

 

A pajzsmirigy göbök kezelése

Átfogó kezelési opciók

 

A legtöbb pajzsmirigy göb nem okoz komolyabb egészségügyi gondot. Ha a beteg alapvetően jól van, legtöbbször diétával és életmódváltással, táplálékkiegészítőkkel kezelik a problémát. Segíthet a pajzsmirigy “pihentetése”, a stresszmentes életvezetés, a sport, a vérnyomás és vércukor értékek helyreállítása, a testsúly csökkentése. Szükség lehet jódpótlásra vagy a jódbevitel csökkentésére, esetleg vércukorszint szabályozó gyógyszerek, táplálékkiegészítők szedésére.

 

Amennyiben ez a kezelési mód nem jár eredménnyel, esetleg a beteg nem tud jelentős változtatást elérni, általában gyógyszeres terápiára is szükség van. A pajzsmirigy szabályozó gyógyszerek segíthetik a fogyást, csökkentik a hangulatingadozást is – így sok betegnél a terápia egy idő után abbahagyható, lehetséges a pajzsmirigy egészséges működésének fokozatos visszaállítása is.

 

Megfigyelés és aktív kezelés

Amennyiben a pajzsmirigy göbök nem igényelnek aktív kezelést, sokszor elég, ha az orvos folyamatosan felügyeli a pajzsmirigy állapotát. Ilyenkor általában rendszeres időközönként végzett tapintásos vizsgálat vagy ultrahang és laborvizsgálat történik. 

 

Különös odafigyelést igényel, ha a beteg életmódja jelentősen megváltozik. Ilyen lehet például a fogamzásgátló szedésének megkezdése vagy elhagyása, a terhesség, a szoptatás vagy valamilyen erőteljes életmódváltás – például versenysportok esetén. Amennyiben a göbök száma és mérete, illetve a hormonok szintje nem változik jelentősen, a pajzsmirigy göböket továbbra sem kell kezelni.

 

Műtéti és egyéb beavatkozások

Amennyiben a pajzsmirigy göb kellemetlenséget, légzési nehézséget okoz, gyakran műtéti eltávolításra van szükség. Ennek során a pajzsmirigy egy részét vagy egészét sebészeti eszközökkel távolítják el, majd gyógyszeres terápiával beállítják a megfelelő hormonális szintet.

 

A pajzsmirigy radiojód eljárással is kezelhető. Ennek az eljárásnak a során a páciens szervezetébe radioaktív jódot juttatnak. Ezt az anyagot csak a pajzsmirigy veszi fel. A radioaktív sugárzás szétroncsolja a szövetet, így megállítható a pajzsmirigy hormon túlterhelése. Ezt az eljárást kizárólag kórházban, speciális körülmények között lehet végezni.

 

Ha a radioaktív jódos kezelés és a pajzsmirigy elleni gyógyszerek egyáltalán nem alkalmazhatók vagy nem hatásosak, olyankor műtéti úton lehet szükség a pajzsmirigy egy részének eltávolítására.

 

Megelőzés és életmód

Életmódi tanácsok a pajzsmirigy egészségének fenntartásához

 

A pajzsmirigy göbök megelőzésére nem mindig van mód, hiszen a háttérben sokszor genetikai tényezők állnak. A pajzsmirigy egészségének fenntartása azonban még a tünetmentes emberek számára is nagyon fontos feladat. Ennek érdekében érdemes:

 

• Fenntartani az ideális testsúlyt egészséges, sok rostot és összetett szénhidrátot tartalmazó táplálkozással.
• Legalább heti 3x aktív, legalább közepes intenzitású testedzést végezni, legalább fél órán keresztül. Ez azoknak is javasolt, akik egyébként fizikai munkát végeznek.
• Szükség esetén gondoskodni a jódpótlásról.
• Csökkenteni a stresszt.
• Csökkenteni a képernyő előtt vagy elektronikai eszközök közelében töltött időt.

 

Gyakran ismételt kérdések

 

Milyen gyakran javasolt a pajzsmirigy göbök ellenőrzése?

Amennyiben a pajzsmirigy göbök semmilyen más tünettel nem járnak együtt, legalább évente érdemes ellenőrizni a pajzsmirigy működését. Amennyiben fennáll bármilyen más betegség lehetősége is, az orvos általában meghatározza a vizsgálatok gyakoriságát – legtöbbször negyedévente egy laborvizsgálattal és tapintásos vizsgálattal ellenőrzik a hormonok szintjét, a szerv állapotát és a gyógyszer hatékonyságát.

 

Lehetséges a pajzsmirigy göbök természetes úton történő csökkentése vagy megszüntetése?

Igen. A göbök egyes típusai képesek teljesen felszívódni vagy jelentősen csökkenni életmódváltás vagy gyógyszeres kezelés eredményeként.

 

Összegzés a pajzsmirigy göbökről

A pajzsmirigy göbök félelmetes figyelmeztető jelek lehetnek, de szerencsére ritkán jelentenek súlyos és visszafordíthatatlan állapotokat. Amennyiben ilyen tüneteket észlel, ne halogassa a vizsgálatot. Kérjen időpontot pajzsmirigy ultrahangra és laborvizsgálatra. Szakembereink mindenben segítenek Önnek a pajzsmirigy göbök diagnosztizálásától kezdve, a kezelésen át egészen a kontrollvizsgálatokig!

 

 Témához kapcsolódó további információk és szakrendelések az alábbi gombok kattintásával elérhetőek: