Amikor valakivel beszélünk és azt látjuk, rángatózik a szeme, görcsösen meg-megmozdul a szemhéja, általában úgy gondoljuk: ideges, feszült, bizalmatlan. Pedig az illető gyakran nem is veszi észre, mi történik. Az akaratlan szemizomrángás, más néven tikkelés nem mindig jár fájdalommal és sokszor komoly szervi oka sincsen. Mivel azonban látványos, így jelentősen befolyásolja az életminőséget. Nézzük, mit érdemes tudni róla és mit tehetünk ellene!
Mit jelenthet a tikkelés?
A hétköznapokban tikkelésen általában a szemizmok akaratlan rángását értjük. A tikkelés érintheti a szemhéjat – ilyenkor azt érezhetjük, a szemhéjunk lüktet, a szemünk pedig félig vagy teljesen lecsukódik. Lehet, hogy a szem körüli, kisebb mimikai izmok húzódnak össze, ilyenkor erőltetett pislogást láthatunk. Az is előfordulhat, hogy az egész arc vagy akár a test más része is tikkelni kezd. Sőt, súlyosabb esetekben a tikkelés valamilyen kényszeres hanghatással (például tüsszentéssel, ok nélküli köhécseléssel) jár.
Életük során rengetegen megtapasztalják a tikkelést enyhébb vagy erősebb formájában. Valószínűleg mindenki érezte már, hogy egyszer-egyszer lüktetett a szemhéja vagy megremegett a keze. Ezek az átmeneti, legfeljebb néhány percig, esetleg egy-két napig tartó, ritkásan jelentkező tünetek általában még nem jelentenek nagy bajt. A háttérben sokszor fáradtság vagy valamilyen banális sérülés áll.
Vannak azonban esetek, amikor a tikkek már annyira erősek, hogy a beteg testi épségét veszélyeztetik, zavarják a látást, a beszédet, kihatnak a társas kapcsolatokra. Ritkább alkalmakkor a tikkelés annyira felerősödik, hogy hosszú távon az ízületek, idegek károsodását okozza. Ezért – bár megijedni nem kell – a kisebb tikkeket is érdemes komolyan venni.
Mi a tikkelés?
A tikkelés vagy tic tehát valamilyen akaratlan mozgást, cselekvést jelent. Az ember valamilyen mozdulatot, cselekvést hajt végre, amit eredetileg nem szándékozott. A tikkelés nem egyenlő a kényszerbetegséggel. Utóbbi általában pszichés okokra vezethető vissza, míg a tikkelés hátterében általában szervi, idegrendszeri okok állnak. A kényszeres cselekvés sokszor visszatartható, míg a tic-ek megjelenését az egyén általában képtelen szabályozni.
A tic-eket négy csoportra oszthatjuk fel:
- Egyszeri motoros tic: egyszer történik meg, esetleg csak nagyon rövid ideig tapasztalható. Általában csak nagyon apró mozdulat: szemrángás, izomrángás, remegés.
- Ismétlődő motors tic: Rendszeresen ismétlődő vagy hosszan tartó tikkelés. Ide soroljuk például, ha valakinek bizonyos helyzetben mindig megremeg a szeme sarka.
- Egyszerű vokális tic: Például köhécselés, csettintés a nyelvvel. Általában szorongással, lámpalázzal együtt jelentkezik és valamilyen hangadással jár.
- Komplex vokális tic: Egy egész cselekvéssor vagy mondat kényszeres ismétlése, akartlan hangadással kisért rángás, csapkodás, akár egészen nagy, összetett mozdulat.
A motoros tic-eknek leggyakrabban szervi oka van, míg a vokális tic-ek sokszor idegrendszeri, neurológiai hátterűek. A kisebb motors tic-ek ellen akár otthon is azonnal tehetünk. A komplexebb típusokkal viszont mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
A szem tikkelés okai
A tikkeléssel kapcsolatban leggyakrabban a szem tikkeléséről beszélünk. Ennek elsősorban az az oka, hogy az apró tic-ek közül ez a legkönnyebben megfigyelhető. A szem izmai állandóan dolgoznak, a finom, mimikai izmok pedig nagyon érzékenyek a behatásokra.
Az átmeneti szem tikkelés oka nagyon egyszerű lehet. Sokszor a szemhéj mikrosérülése áll a háttérben. Orrfújás közben könnyen megkarcolhatjuk a bőrt, az enyhe, csípő fájdalomra pedig a szem izomrángással reagálhat.
A jobb szem tikkelését gyakran figyelhetjük meg azoknál, akiknek valamilyen (kezeletlen) látásproblémája van. A legtöbb jobbkezes embernél a jobb szem domináns, a látáshibát pedig hajlamosak vagyunk hunyorgással korrigálni. A hunyorgástól fáradt szemizmok egy hosszú nap után könnyen rángatózhatnak – kis túlzással azt mondhatnánk: ilyenkor egyfajta izomláz keletkezik.
Mivel nagyon finom izmokról van szó, így a szem rángatózása a magnéziumhiány egyik első, látványos tünete is lehet. A magnézium kulcsszerepet játszik az izomösszehúzódások szabályozásában, a nem megfelelő magnéziumszint pedig akaratlan izomrángáshoz vezethet, ami a mimikai izmoknál különösen érezhető és látványos lehet.
A szem tikkelés okai között előkelő helyen szerepel a stressz is. Ez sokszor a fenti okokkal kéz a kézben jár. A magnéziumszint, a látás minősége, a mikrosérülések okozta fájdalom és a lelki feszültség sokszor egymásra hatnak, egymás tüneteit erősítik.
A szokatlan, újonnan megjelenő tikkelés viszont komolyabb bajt is jelezhet. A bal szem tikkelése (jobbkezes embereknél) vagy a két szem együttes remegése neurológiai okokra, például agydaganat megjelenésére utalhat. Ha a tikkelés folyamatos, zavaró, fárasztó, rontja a látás minőségét, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
A tikkelés tünetei
A kisebb tic-ek gyakran észrevétlenek maradnak. Előfordul, hogy a környezet is udvarias és nem figyelmezteti a tikkelőt, így a betegséget csak akkor sikerül felismerni, amikor az akaratlan mozgások súlyosbodnak.
A tikkelés tünetei lehetnek a fáradtság, a szem könnyezése, a fejfájás és az átmeneti látászavar is. A tikkelő gyakran ok nélkül feszült, idegeskedik, hiszen olyasmi történik a testével, amit nem vesz észre és nem tudja kontrollálni.
A tikkelés gyerekeknél nehezebben felismerhető. Náluk gyakoribbak lehetnek a komplexebb, vokális tic-ek. Ezek sokszor játéknak, rossz szokásnak tűnnek, pedig a fej rázogatása, a szipogás, grimaszolás, morgás, köhögés sokszor a szorongás, súlyosabb esetben az autizmus spektrumzavar vagy a Tourette-szindróma jele is lehet.
Diagnosztizálás és kezelés
A tikkelés sokszor magától megszűnik, ha az azt kiváltó ok már nem áll fenn – például meggyógyul a mikrosérülés. Az apróbb tic-eken sokat segíthet a vitamin- és nyomelempótlás, a pihenés, az esetleges látásromlás korrekciója.
Ha ezek hatására a tünetek nem csökkennek, érdemes megkeresni a tikkelés pontos okát. A komolyabb neurológiai betegségek, például az agydaganat vagy az arcideg-gyulladás egyszerű vizsgálatokkal viszonylag gyorsan kizárhatók. Ha sem szemészeti, sem fizikai ok nem merül fel, érdemes az esetleges lelki okokat is megvizsgálni.
A neurológiai eredetű problémákat általában gyógyszerrel vagy kisebb-nagyobb műtétekkel orvosolni lehet, de a tikkelés megszüntetésében szerepet játszhat a pajzsmirigy problémák kezelése, a vérnyomás- és vércukorszint beállítása is.
Ha a tikkelésnek lelki okai vannak, a viselkedésterápia, koncentrációs tréning, a stresszoldás és ventilláció is sokat segíthet. Ezek a módszerek az autizmus spektrumzavar vagy a Tourette-szindróma miatti tikkelést is csillapíthatják, ezeknek az állapotoknak a kiegészítő terápiájaként.
Gyakori kérdések a tikkelésről
Milyen orvoshoz kell fordulni a tünetekkel?
Ha a tikkelés csak a szem környéki izmokat érinti és egyéb tünet, például fejfájás, fogfájás, szédülés nem állnak fenn, akkor érdemes szemorvoshoz fordulni. Nem biztos, hogy szemvizsgálat azonnal feltárja a tikkelés okát, de általa gyorsan kiderülhet, ha komolyabb neurológiai probléma húzódik a háttérben.
A tikkelés gyerekeknél mikor jelent Tourette-szindrómát?
A Tourette-szindróma nem egyenlő a tikkeléssel. A betegség akaratlan és gyakran intenzív, komplex vokális tic-ekkel jár, de nem minden ilyen tic jelent automatikusan Tourette-szindrómát. Egy-két komolyabb tic megjelenése a gyerekeknél általában átmeneti fejlődési zavart, stresszt, feszültséget jelez. Ha azonban a tic-ek szaporodnak, fejlődnek, súlyosbodnak, nem zárható ki a Tourette-betegség.
Hogyan lehet teljesen megszüntetni a tikkelést?
Mivel a tikkelésnek számos különböző oka lehet, egyáltalán nem biztos, hogy egyetlen módszer vagy kezelés tökéletesen megszabadít tőle. A mimikai izmok tikkelése esetében gyakran alkalmaznak botox-terápiát, amely tartós, sok esetben végleges megoldást kínál, de legtöbb esetben ennél jóval egyszerűbb kezeléssel is tartósan megszabadulhatunk a tic-ektől.
Élet tikkeléssel
Jó hír, hogy nagyon kevesen vannak, akiknek állandó, folyamatos tikkeléssel kell együtt élniük. Nagyobb a száma azoknak, akiknél időről-időre, például fárasztóbb, stresszesebb időszakban jelentkezik a probléma – ezen néhány aprósággal is lehet segíteni:
- Átmenetileg váltsunk kontaktlencséről szemüvegre vagy fordítva! Ezzel változik a szemet érő terhelés.
- Ellenőriztessük a látásunkat, viseljük a megfelelő dioptriájú szemüveget!
- Legalább átmenetileg kerüljük az erős vagy villódzó fényeket, a diszkót, mozit, számítógépes játékokat. Viseljünk napszemüveget!
- Beszéljünk a tikkelésről! Nyugodtan mondjuk el, hogy fáradtak esetleg idegesek vagyunk – így a környezetünk nem értelmezi félre a jeleket.
Úgy érzi, a tikkelés kezdi átvenni az uralmat a mindennapjai, szeme felett? Jelentkezzen be hozzánk és kérje szemész orvosunk segítségét.